Afrikaans
Akan
Albanian
Amharic
Arabic
Armenian
Azerbaijani
Basque
Belarusian
Bemba
Bengali
Bihari
Bosnian
Breton
Bulgarian
Cambodian
Catalan
Cebuano
Cherokee
Chichewa
Chinese (Simplified)
Chinese (Traditional)
Corsican
Croatian
Czech
Danish
English
Esperanto
Estonian
Ewe
Faroese
Filipino
Finnish
French
Frisian
Ga
Galician
Georgian
German
Greek
Guarani
Gujarati
Haitian Creole
Hausa
Hawaiian
Hebrew
Hindi
Hmong
Hungarian
Icelandic
Igbo
Indonesian
Interlingua
Irish
Italian
Japanese
Javanese
Kannada
Kazakh
Kinyarwanda
Kirundi
Kongo
Korean
Krio (Sierra Leone)
Kurdish
Kurdish (Soranî)
Kyrgyz
Laothian
Latin
Latvian
Lingala
Lithuanian
Lozi
Luganda
Luo
Luxembourgish
Macedonian
Malagasy
Malay
Malayalam
Maltese
Maori
Marathi
Mauritian Creole
Moldavian
Mongolian
Myanmar (Burmese)
Montenegrin
Nepali
Nigerian Pidgin
Northern Sotho
Norwegian
Norwegian (Nynorsk)
Occitan
Oriya
Oromo
Pashto
Persian
Polish
Portuguese (Brazil)
Portuguese (Portugal)
Punjabi
Quechua
Romanian
Romansh
Runyakitara
Russian
Samoan
Scots Gaelic
Serbian
Serbo-Croatian
Sesotho
Setswana
Seychellois Creole
Shona
Sindhi
Sinhalese
Slovak
Slovenian
Somali
Spanish
Spanish (Latin American)
Sundanese
Swahili
Swedish
Tajik
Tamil
Tatar
Telugu
Thai
Tigrinya
Tonga
Tshiluba
Tumbuka
Turkish
Turkmen
Twi
Uighur
Ukrainian
Urdu
Uzbek
Vietnamese
Welsh
Wolof
Xhosa
Yiddish
Yoruba
Zulu
Helló, John!
Mély hibernációból ébredtél.
Az Odüsszeia-1 űrhajó fedélzetén vagy, útban a Titán felé.
Kérlek, légy óvatos!
A hibernáció elősegítésére alkalmazott gyógyszerek
enyhe mellékhatásokat okozhatnak,
mint például zavartság, hányinger, szédülés
és tájékozódási zavar.
Kilenc hónap, egy nap
és 18 óra telt el a küldetésedből.
Már ébren vagy! Remek.
A francba, zuhanyozz, borotválkozz, gyerünk, szedd a lábad!
Kézi működtető rendszer indítása.
Nash!
Hogy állunk a mesterséges gravitációval?
Az egész 1,01 G-vel pörög.
A hajtóművek 2%-kal kevesebb üzemanyagot használtak fel, mint az előírt mennyiség.
Remek!
John, bejövő videóüzenet érkezett a Földről.
- Bekapcsolnád nekünk, kérlek? - Igen, uram.
Jó reggelt Odüsszeia-1!
Sam Napier vagyok a texasi Houstonból.
Miközben erről beszélek, december 23-a, csütörtök van,
reggel tíz óra közép-európai idő szerint.
Elsőként szeretnék boldog ünnepeket kívánni nektek.
Nos, átnéztük az Odüsszeia adatait,
és röviden összefoglalva úgy tűnik,
minden 5/5 arányban működik közöttünk.
Szeretnénk, ha futtatnátok pár rutinellenőrzést a berendezéseken
és aztán vissza aludni.
Igen és hangsúlyoznom kell a pszichológiai értékelés
elvégzésének fontosságát.
Ez a leghatékonyabb módszer, amivel rendelkezünk
a kognitív állapot monitorozására.
Két ciklus még a Jupiter pálya előtt,
és aztán a gravitációs csúzli okozta kisebb probléma, ami
hamarabb fog bekövetkezni, minthogy észrevennénk.
Sam Napier jelentkezett az irányító központból.
Kilépek és vége.
Ez rendben volt?
Essünk túl rajta!
Lássuk csak. Oxigénszint, oké.
H2O, stabil.
Minden rendben.
Mióta vagy távol, John?
Kilenc hónapja és egy napja.
Szoktál az űrről álmodni?
Hány hibernációs ciklusod
volt eddig?
Három.
Hosszú ideig voltál távol, John.
Mi az, ami a legjobban hiányzik otthonról?
- Mi hiányzik a legjobban otthonról? - A friss levegő!
Helló?
Értékelés befejezve.
Üdv! Ha végeztél,
a parancsnok azt kérte, hogy ellenőrizd a rádiókat.
Nem emlékszem a vezetéknevére.
- Kinek a vezetéknevére? - Zoe.
Tudod, az első pár óra a legrosszabb.
Az Anasztázis-tól úgy érzem, mintha
a fejem leválna a vállamról.
Hé!
Ne aggódj emiatt!
Ez a vezetékneve.
- Jobb lenne, ha... - Ellenőrizni a rádiókat!
John?
Hadd mutassam be, Zoe Morgan-t!
- Szia. - Szia.
Zoe az ATS csapatunkban van. John az asztronauta csapatunkban van.
Te jelölt vagy?
- A Titánra? - Igen.
100%, igen.
Talán szólhatnál pár jó szót az érdekemben!
Csak vicc volt.
Tudod, igazából ez egy vicces sztori,
hogy, John és én, hogyan ismerkedtünk meg.
Egy tandem fekvőbiciklin ültem.
Minden nap bringával járok dolgozni.
Egyébként a bringám defektet kapott,
szóval a tandemen ültem, és mentem felfelé a...
Te ültél már tandemen?
- Én? Nem. - Nem olyan könnyű, amilyennek látszik.
Hozok neked egy italt, aztán majd mesélek róla.
Hé, John, kérsz valamit?
Morgan.
Zoe Morgan.
Houston, itt az Odisszea-1, John beszél.
Kellemes ünnepeket mindenkinek odalent!
Ebédre, finom szárított lencsepörköltet ettünk,
ami hasonlított az ünnepi étkezéshez.
És sör helyett, leöblítettük...
egy kis finom újrahasznosított vizelet-vízzel.
A szennyvíz újrahasznosító rendszer nagyon jól működik.
Reméljük!
Igen, reméljük...
Az Odyssey-t teszteljük.
Úgy tűnik minden rendben, a sebesség a terv szerint alakul.
Nehéz elhinni, hogy már kilenc hónap telt el.
Ha így haladunk, egy szempillantás alatt
a Szaturnusz rendszerben lehetünk.
Szóval, mi visszamegyünk aludni,
és 90 nap múlva jelentkezünk.
Vétel és vége.
Helló, John!
Pár másodperc múlva mély hibernációba kerülsz.
Lazítsd el a tested, és kezdj el a légzésedre koncentrálni!
Nem akartam, hogy te legyél az.
Öt másodperc múlva aludni fogsz...
Négy...
Három...
Kettő...
Tudod, hogy mikor kéne kezdődnie ennek a dolognak?
Ki kell mennem pisilni.
Mindenki leülne?
Elnézést. Ül itt valaki?
Foglalt ez a hely?
Nem.
Rendben.
- Köszönöm. - Köszi.
John, ugye?
Igen.
Hát persze.
- Zoe. - Morgan.
- Igen, emlékszem. - Igen.
- Nagyon izgalmas. - Igen.
Egy milliárd mérföldre létezik egy világ
ami leginkább, az élet megjelenése előtti Földre hasonlít.
A Titán.
A Szaturnusz 82 holdja közül a legnagyobb,
és az egyetlen olyan ismert világ a galaxisunkban,
a Földön kívül, aminek a felszínén folyadék van.
De a Titán folyói és tavai nem vízből állnak...
hanem metánból.
A szénhidrogén potenciális üvegházhatású gáz.
De ahhoz, hogy elérjük ezt a távoli holdat,
segítségre lesz szükségünk egy nem mindennapi forrástól,
a Jupitertől.
Jupiter a Nap körül kering
körülbelül 29,000 mérföld/óra sebességgel.
Ezt már láttam korábban is.
A Jupiter keringési sebességének egy kis részét fogjuk kölcsönkérni,
a gravitációs támogatáshoz,
mint egy csúzli ami,
óriási sebességnövekedést eredményez.
A csúzli az orbitális mechanika lélegzetelállító bemutatója
és a jegyünk a Titánra.
A korai technológiai munka és a koncepciótervezés
közel egy évtizeddel ezelőtt kezdődött.
Ez a legmodernebb űrhajó
nem létezne a leleményesség nélkül
és egy elkötelezett mérnökcsapat aprólékos munkája nélkül.
A Titán küldetésnek messzemenő következményei vannak
nem csak a kozmosz felfedezésére,
de a Föld bolygó életére is.
A klímaváltozás továbbra is az elsődleges fenyegetés
az emberiség hosszú távú túlélésére.
A Titán bőséges metánkészletének megcsapolása
nagy mennyiségű tiszta energiaforrást biztosítana a Föld számára.
A Titán küldetés egy nagyobb utazás része
hogy megmentsük a bolygónkat.
A gyermekeinkért és a gyermekeink gyermekeiért.
De előbb, el kell jutnunk oda.
Helló, John!
Mély hibernációból keltél fel.
Az Odüsszeia-1 űrhajó fedélzetén vagy, és a Titán felé tartasz.
Kérlek, légy óvatos!
A hibernáció kiváltására alkalmazott gyógyszerek
enyhe mellékhatásokat okozhatnak,
mint például zavartság, hányinger,
szédülés és dezorientáció.
Egy év és öt nap telt el a küldetésedből.
Elérted a tíz mérföldet.
Gratulálunk.
Folytatjuk a gyakorlást.
John!
John!
VÉSZJELZÉS!
VÉSZJELZÉS! FIGYELEM!
Figyelem!
Figyelmeztetés!
Figyelem! Vészjelzés!
John!
Johnny fiú!
Hogy érzed magad?
Mi történt?
Alaposan beütötted a fejed.
Úgy értem, mi történt a hajóval?
Ezt próbáljuk kideríteni.
Csak te voltál ébren, amikor ez történt.
Körülbelül itt álltam, amikor hallottam a becsapódást,
aztán a panel leesett és fejen talált.
Szent szar!
Ó, Istenem!
Hűha!
John! Jól vagy odafent?
Átnéztem az elmúlt három óra
külső videofelvételeit,
de nem látok semmit.
Csak üres teret látok.
Mi van a létfenntartó energiával? A létfontosságú rendszerekkel?
Minden rendben van.
Hajtóművek, navigáció, mesterséges gravitáció...
Mintha nem is történt volna semmi.
- Van valami hír a Földről? - Nincs, ellenőrzöm a kommunikációt.
Az X-sáv normális.
Újrahasznosítom az energiát.
Újra indultunk. Önteszt.
Ez a saját adásunk,
tehát a rendszer működik.
Megyek, újra megvizsgálom a sérülést.
Ti ketten folytassátok a munkát!
John, rögzíts egy üzenetet a Földnek!
- Mondd el nekik a helyzetet! - Igen, uram.
Houston, itt az Odisszea-1! Itt John beszél.
Van egy problémánk.
Valamikor az elmúlt három órában,
a gépnek ütközött egy tárgy.
Nem tudjuk pontosan, hogy mi,
de a hajó oldalát alaposan eltalálta.
Lefuttattunk egy teljes diagnosztikai vizsgálatot,
és úgy tűnik, nincs sérülés.
Köszönöm szépen.
Szia!
Helló!
Mit csinálsz?
Hát, csak elütöm az időt. A szimulátoros kiképzés előtt.
- Játszom ezt a hülye játékot. - Tényleg? Milyen játékot?
Crypt Junkie.
Melyik szint?
A Vatikáni Város.
Elakadtam.
Komolyan?
Egy F-14 Tomcat-el is lehet lapos pörgő manővert csinálni,
de azt a... azt a párkányt nem tudod megcsinálni?
- Igen, ez a helyzet. - Szabad?
Persze.
Csak...
A szint szabaddá vált.
Az unokaöcsém tanított meg. Csak kilenc éves.
Ez nem lehet igaz!
Több XP pontra van szükséged, mielőtt...
Nekem rengeteg XP-m van.
Jól vagyok köszi, van egy csomó XP-m.
Vehetnél egy éjjellátó szemüveget.
Nekem nem kell éjjellátó szemüveg, már voltam a Pontiff-ben.
Még a doktorimat csináltam, amikor itt kezdtem dolgozni,
és a nővérem azzal viccelődik, hogy ez a leghosszabb kapcsolatom.
De a világért sem cserélném el ezt az időt.
És minden nap felébredek, és izgatott vagyok és inspirált.
Ez a legfontosabb munka, ami valaha is lesz.
Igen.
Amúgy veled mi a helyzet?
Ha téged választanak, nem fog hiányozni az itteni életed?
Barátok és család?
Nem.
Mindig is magányos voltam. Egyedüli gyerek szindróma.
Értem.
Apám 11 éves koromban meghalt,
és anyám később elköltözött Maine-be,
és mi nem sokat beszélünk.
- Bocsánat, de... - Semmi baj.
Szerinted milyenek az esélyeid?
Elég jók.
Úgy értem, osztályelsőként végeztem a légierőnél,
gyorsított diplomát szereztem repüléstechnikából,
és soha nem volt kitűnőnél kevesebb pontszámom
egyetlen fizikai vagy pszichológiai vizsgán sem.
És mire a Titánra teszem a lábam,
39 éves leszek,
ami pont annyi, mint amennyi, Neil Armstrong volt,
amikor a Holdra lépett.
Gyerünk!
Mondd, hogy nem én vagyok az a fickó!
Miért is gondolom, hogy felkészültél erre a válaszra?
Mert minden interjún ezt használtam.
Csak hogy tisztázzuk, Houstonból nincs információnk,
bár a kommunikációs rendszer működik.
Nincs változás a navigációban,
a létfenntartásban és az energiaszolgáltatásban.
Van egy horpadás a hajótesten,
ami nem jelent valós veszélyt a hajóra vagy a legénységre.
Hát, tényleg túl korán van még...
Nem látok okot ebben a pillanatban,
hogy eltérjünk a küldetéstől vagy a repülési útvonaltól.
Tudtuk, hogy lehetnek becsapódások.
Nem volt valószínű, de elképzelhető.
Azt sem tudjuk, honnan jött.
A hajó szerint, semmi sem történt.
Ez azért van, mert a becsapódás nem jelent valódi veszélyt.
Mi van, ha az egész rendszer veszélybe került?
Nash, most mondtad, hogy
a hajó nem adott erre bizonyítékot.
Mi?
A rendszerben semmi nyoma egy hatalmas horpadásnak sem.
Kapitány...
Uraim, nem csatlakoznak hozzám?
Csak nyugodtan, oké?
Tudják, az jutott eszembe, hogy
talán van egy másik lehetőség is..
Mi van, ha a szerkezeti feszültségek
a hajón nem kiegyensúlyozottak,
és ezek... anyag fáradást és törést okoznak?
Kizárt, hogy a tervezőcsapat
elnézett volna egy ilyen dolgot.
A tervező csapat.
Zoe Morgan-re gondolsz?
Úgy értem, hogy a tervezőcsapat évtizedekig dolgozott ezen.
Nem hagytak volna figyelmen kívül egy strukturális hiányosságot.
A NASA elvesztett egy 125 millió dolláros Mars-keringő egységet,
csak azért, mert nem sikerült helyesen átváltaniuk a metrikus
mérőszámokat hüvelykbe, emlékszel erre?
Oké, John, tételezzük fel egy pillanatra, hogy igazam van!
És ez szerkezeti feszültség. Mik a lehetséges felmerülő kockázatok?
Lehetséges, hogy a horpadás elég a feszültség enyhítéséhez.
Vagy lehet, hogy ez csak a kezdet,
és a hajó tovább hajolhat, amíg
el nem érjük a Jupiter pályáját, és megkíséreljük a csúzlit,
amikor is robbanásszerű dekompresszió történik,
és a mély űrbe zuhantunk szkafanderek nélkül!
Ez mindenre magyarázatot adna, amit eddig láttunk?
Úgy értem, tudom, hogy szerinted, Zoe a vízen is tud járni,
de ez, magyarázatot adna, erre az egészre?
- Talán. - Jó! Dolgozz rajta!
Amíg nincs megerősítés a további kockázatokról,
vagy nem kapunk hírt a földről,
a küldetés a terv szerint folytatódik.
Még mindig játékban vagyunk, uraim.
Próbáljuk meg a fejünket a vállunkon tartani!
Lelépni!
Hadd hozzak neked egy italt, utána majd mesélek róla.
Szia!
Ébren vagy?
Az istenit, gyerünk már!
Hé, ébresztő!
Hogy érzed magad?
- Hogy van a fejed? - Jól.
Van valami hír az irányítóközpontból?
Nem. Még mindig semmi.
Figyelj...
Nekem nem tetszik ez a helyzet.
El kell mondanunk, ha a hajó össze van törve!
De azt hiszem, a mély űrbe zuhanni,
33.000 mérföld per órával, egy meghibásodott hajón,
nagyon rossz ötlet.
A csúzli nélkül, nem tudjuk elérni a Titánt.
Felejtsd el a Titánt!
Megszakítjuk a küldetést!
Ez már másodszor következett be.
Ez már másodszor történik, bassza meg.
A diagnosztika nem mutatja jelét áramkimaradásnak.
Ez egyszerűen nagyszerű!
Van egy kis eltérés a hajó által elmondottak között,
és a saját szemünkkel látottak között.
Nem látsz semmit, amit én nem látok.
Megértettem.
Nash! John! Szükségem van magukra a konyhában!
Foglaljanak helyet, uraim!
Szóval, Nash, akkor...
Menjünk végig a javaslatodon!
Tételezzük fel, hogy úgy döntünk, megszakítjuk,
visszafordulunk és visszatérünk a Földre.
Hallotta a beszélgetésünket.
Mondjuk három nappal később,
végre hallunk valamit az irányító központból.
A kommunikáció megszakadásáért
a napfényes időjárást teszik felelőssé.
Továbbá, azt mondják, hogy
a hajóval nincs semmi gond.
Hoppá!
Akkor most, meg kell magyaráznunk a világnak,
hogy összeszartuk magunkat.
És már úton vagyunk hazafelé.
- Újraindulhatnak. - Kinek a költségén? A tiéden?
Nézzék!
90 nap múlva, szembesülni fogunk
az egyik legnehezebb pillanattal
az egész küldetés során.
A gravitációs asszisztens lesz a végső do-or-die pillanatunk.
Csapatként kell dolgoznunk!
Egyetértünk ezzel?
Igen. 100%-ig.
Nash?
- Aha. - Hát jó.
Csak pazaroljuk az erőforrásokat, uraim.
Itt az ideje, hogy pályára álljunk.
Figyelj...
Ó, Istenem, nem kell kimondanod.
Nem, nem, nem.
Mindketten tudjuk, hogy mi a tét.
A Titánért jöttetek.
Ennek semmi sem állhat az útjába.
Az Odyssey csapatában vagyok, és a munkám az első.
- Szóval? - Oké.
Ja, és ha találkozunk a munkahelyen,
kollégák vagyunk, semmi több.
- Hát persze. - Igen.
Semmi több.
Szerintem ez, egy nagyon rossz ötlet volt.
Különböző okok miatt.
Igen, rossz ötlet volt.
Azért jól kivitelezett volt, nem?
Hát, igen.
90 napos hibernációs ciklus, igaz?
Micsoda?
Állítsd be a tiédet 89 napra és 12 órára!
Van egy tervem.
Amikor a Jupiter körüli pályára érünk, végrehajtjuk a csúzlit...
az ellenkező irányba.
A Föld felé.
Nézd meg! Kiszámoltam.
A hajótest sérülését figyelembe véve,
nem szívesen indítanám be a hajtóműveket.
A gravitációs támogatás magában is visszavisz minket a Földre,
sokkal gyorsabban.
- Ez tiszta őrültség. - Ez egy terv!
John! Egyedül nem tudom megcsinálni.
Hallottad, mit mondott a kapitány.
Csapatként kell dolgoznunk.
Mindketten tudjuk, hogy ez baromság! Mindannyiunkat meg fog ölni!
Kezded elveszíteni a fonalat.
Csak 12 óráról beszélek.
Nem, dehogyis.
Te most, egy lázadásról beszélsz.
Mi?
Hallottál már a "Tor Jégállomás-ról?
Nem tudom kiverni a fejemből ezt a történetet.
Ez egy tudományos létesítmény az Antarktiszon.
Tehát 12 fős csapatok fél évig dolgoznak,
teljes elszigeteltségben, se ki, se be.
Egy három hónapos megbízatás során,
a Tor tudósai felfedeztek,
egy repedést a sarkvidéki jégtakaró mentén,
ami az állomás felé tartott.
Tudták, hogy ha nem mennek el,
mindannyian meg fognak halni.
Nos, a főnök,
a haditengerészet parancsnoka, más véleményen volt.
A fenyegetés ellenére,
fegyverrel tartotta fogva a tudósokat,
azzal fenyegetőzött, hogy mindenkit lelő, aki megpróbál távozni.
Amikor végül kiemelték a holttesteket
a befagyott tengerből,
már csak 11-en voltak.
A parancsnok eltűnt.
A boncolás kiderítette, hogy a tudósok nem
fulladásban vagy hipotermiában haltak meg.
Lőtt sebek voltak a fejükön.
Tizenegy egy ellen,
de a tudósok, meg sem próbálták,
legyőzni a parancsnokot,
túl gyengék voltak.
És ez, az életükbe került.
Élni vagy meghalni akarsz?
Mert ez tényleg ilyen egyszerű.
- Választanod kell egy oldalt. - Oké, rendben!
Oké, rendben.
Ha felébredünk
és a hajó nem mutatja a sérülés további jeleit,
akkor maradunk az eredeti repülési tervnél.
Rendben, akkor...
Benne vagyok.
Most azonnal visszaállítom az alvási ciklusodat.
Szükségem van a jelszavadra.
Ahogy a félelem terjed a régióban.
Amint tudják, volt egy 8,4-es földrengés is
Új-Mexikóban a hónap elején...
- Hé te mit csinálsz? - Helló.
Szóval mindannyian tudjuk, hogy a Titán felszíne
gazdag szénhidrogénben.
De itt van a probléma.
Ahhoz, hogy a C2H2 üzemanyagként működjön, oxigénre van szükségünk,
amelyből kevés van.
De 28-ban a Titán-Szaturnusz küldetés...
potenciális oxigént azonosított a jégpáncél alatt.
Emberek, itt van az oxigénünk.
Ahhoz, hogy elérjük, át kell fúrnunk a jégpáncélt...
Igen. Igen, Gale?
Mi történik, ha nincs oxigén a litoszféra alatt?
Vagy ha olyan mélyen van, hogy nem tudjuk elérni?
Hát, én... Azt hiszem, erre már tudjuk a választ.
Nem lesz elég üzemanyag a hazaútra.
De a mi adataink...
Helló, John!
Teljesen biztosak vagyunk benne, hogy
hogy van egy életképes oxigén telep a Titánon, ami egyesíti...
Te az Odüsszeia-1 űrhajó
fedélzeten vagy
úton a Titán felé.
Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a veszélyek.
Kérlek, légy óvatos!
A hibernáció előidézésére használt gyógyszerek
enyhe mellékhatásokkal járhatnak,
beleértve a zavarodottságot,
hányinger,
szédülés és tájékozódási zavar.
1 év, 2 hónap, 29 nap
és 12 óra telt el a küldetésedből.
Szia, John!
Épp most csinálok rendet.
A számítás a komputerben van.
Egy órán belül készen állunk.
A hibernáció hatással van rád?
Most viccelsz velem?
Minden ébredéskor úgy érzem magam, mint akit agyonvertek.
Láttam Zoét.
Itt, ezen a hajón.
Ugye tudod, hogy nem ő volt az?
Hacsak nem a kilövés közben belopózott a fedélzetre,
és egész idő alatt a hajó alagsorában rejtőzött!
Én nem ezt mondtam!
Azt mondom, hogy nem gondolkodom tisztán.
Azt mondom, hogy olyan dolgokat látok, amik nincsenek ott.
Tudom, hogy hiányzik neked.
Minden olyan valóságosnak tűnt.
Hazamegyünk.
Újra látni fogod őt. Igaz, haver?
Tudom, tudom. Igen, tudom.
Értem már.
Menjünk haza!
Houstonból semmi, ugye?
Semmi.
Mutatni akarok neked valamit. Gyere ide!
Gyere ide!
Hűha!
Csak hat ember volt ilyen közel
a gázóriáshoz.
Ez hihetetlen.
Most már nyolc ember.
Kilenc, ha a kapitányt is beleszámoljuk.
Nemsokára a hátunk mögött lesz,
úgyhogy élvezd ki, amíg lehet!
Igen.
Tulajdonképpen erről szeretnék beszélni veled, Nash!
Nem hiszem, hogy a kapitány háta mögött kéne beszélnünk.
John, ezt már megbeszéltük.
A burkolati esemény ellenére,
irányítás, mesterséges gravitáció, gyorsulásmérők,
minden tiszta?
A hajó diagnosztikája nem működik.
Hát, nem is tudom.
Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy elvesztettem a kulcsaimat,
mert sunyi, láthatatlan koboldok elvitték őket.
Mi van?
- Mi az? - Én...
Nem találom a "Gremlinek" nyomát.
Ez csak azt bizonyítja, hogy mennyire alattomosak.
Nem lehet megcáfolni az elméletedet, mert nem működik.
Baszd meg!
Baszódj meg!
Asztrofizikából doktoráltam a Caltech-en!
- "Alattomos koboldok? - Nem számít.
- Szórakozol velem, baszki? - Tudod, hogy miről beszélek!
Nincs semmi baj a hajóval.
Ezerszer lefuttattam már ezt!
Nem találok semmi hibát a hajón.
Az egyetlen lehetőség a küldetés megszakítása!
Ez nagy kihívás lesz,
mivel mindannyian ugyanazon az űrhajón vagyunk.
Ó, bocsánat, engem nem hívtak meg, erre a bulira?
Nash.
Szeretném, ha megnéznéd a fejadagokat!
A hajó leltárában.
Nézd meg, hogy mennyit fogyasztottunk eddig!
Nem, nem. Nem hagyom el ezt a szobát.
Tudod, egy pillanatra,
majdnem úgy hangzott, mintha megtagadnál egy parancsot.
Tényleg?
Megtagadta a parancsot?
Kérdezhetek valamit, John?
Igen, persze.
Barátok vagyunk?
Igen.
Szeretném azt hinni, hogy barátok vagyunk.
Természetesen.
Ó, ez nagyszerű!
Van itt egy barátom.
Gyere velem egy italra, rendben?
Foglalj helyet!
Élvezzük ezt együtt, jó?
Nézd csak!
Lenyűgöző.
A csevegésre.
- Jól vagy? - Nem!
- Mi ez? - Holdfény.
Az én receptem.
Miféle titkos hozzávaló van benne? "Windex"?
Honnan tudtad?
Figyelj,
ha bármelyikünk talál meggyőző bizonyítékot,
hogy komoly probléma van az Odisszea fedélzetén,
lefújom a küldetést, ezt te is tudod.
- Ugye tudod? - Igen, tudom.
A legnagyobb gondom most,
a növekvő konfliktus köztünk.
A "Csizmás Kandúr" odakint van.
Maradj ki ebből, John.
Ha pártot választasz, az csak elbizonytalanítja a helyzetet.
Van ennek értelme?
Igen, igaz.
- Van értelme. - Jó.
Igen, persze.
Tudod, a gyógyszerek, amiket a hibernáció kiváltására használnak...
rendkívül erősek, és a mellékhatások
sokféle módon befolyásolhatják az embereket.
Néhányan erős fizikai tüneteket mutatnak.
Másoknál ez inkább mentális.
A tudatosság elvesztése, a koncentráció,
memóriazavarok,
paranoia.
Úgy érzed, hogy tapasztaltál ilyeneket?
Igen.
Oké, rendben.
Szóval mit javasolsz, mit tegyünk?
Azt javaslom, hogy Nash csökkentse az adagját!
Oké, rendben. A munkarendjét is átállítom,
így sokkal kevesebb ideje lesz arra, hogy elkalandozzanak a gondolatai.
Szuper.
Most azt akarom, hogy mindenki a csúzlira koncentráljon!
Én csak egy lélek vagyok, akinek jó szándékai vannak
Uram, kérlek ne hagyd, hogy félreértsenek...
Ez meg mi a fene?
John!
A csúzlit nem tudja egyedül végrehajtani.
Amíg együtt maradunk...
- Nash, csak nyugalom. - Mi? Te vele vagy?
Nem látok semmi jelét további problémáknak.
Nem látok további bizonyítékot arra, hogy nem baszhatjuk meg!
Nem vagyunk elbaszva.
Nincs kényszerítő ok az elvetésre.
Nincs veszélyben a túlélésünk.
Ő mondta, hogy ezt mondd.
Nincs veszélyben a küldetés.
Ő mondta, hogy ezt mondd!
Nem fogom megszakítani, Nash.
Én ebben nem veszek részt! Nem veszek részt benne!
Az Odüsszeia elromlott!
Körülöttünk minden sikoltozik, hogy
"Fordulj meg, baszd meg!,
és mindjárt még messzebbre lősz minket az űrbe!
John!
Elképzelhető, hogy a csúzlit
Nash nélkül csináljuk meg?
Igen, megtehetjük.
- A matek a számítógépben van. - Hallottad ezt, Nash?
A matek a számítógépben van.
És nyugodt lehetsz,
amikor helyreállítjuk a kapcsolatot Houstonnal,
teljes körű jelentést adok nekik a függelemsértésedről.
Most pedig kifelé!
- Ő beteg. - Tudom, John.
Megvagyok.
Élvezd az étkezést.
Ne felejts el hidratálni!
A hídon találkozunk, John.
John? Itt az ideje, hogy felkészüljünk a csúzlira.
John!
Nem kell ezt csinálnod.
Könyörgöm neked. Ez öngyilkosság.
John! Ennyi volt!
Kapitány, mindjárt ott leszek.
Nem, John...
John, John, John...
Mindannyiunkat a halálba küldesz!
Kérlek, John! Kérlek, John!
John!
Mindannyiunkat a halálba küldesz!
John!
Tudod miért repülnek a molyok a fénybe?
Igen. A navigációhoz van köze, ugye?
A fényforráshoz képest repülnek.
Rendszerint a Holdhoz képest.
Tudod, van egy másik elmélet is.
Egy kicsit más. Szóval, ha egy lepke veszélyben van,
a legjobb menekülési útvonal a fény felé vezet.
És ez általában felfelé vezet.
És ennek van értelme, ugye? Úgy értem, mi az alternatíva?
Lefelé a sötétség felé?
Szóval...
A fénybe repülés, túlélési ösztön.
De másrészt,
a molyok is sötét szekrényekben élnek,
és kardigánokat esznek, szóval...
Imádom, hogy mennyit tudsz a lepkékről.
Csak egy esélyünk van erre.
30 másodperc múlva elérjük a Jupiter pályáját.
Készenléti állapot a hajtóművekkel!
Vettem!
Tolóerők 0%-on.
Találd el a célt,
aztán a megfelelő pillanatban leállítom a hajtóműveket,
és máris sínen vagyunk.
És, ha elvétjük...
Örülök, hogy megismertem önöket, uraim.
Jézusom...
John, te jössz!
Igenis, uram.
Tíz, kilenc...
- John, megvan? - Hat...
A francba! Gyerünk, gyerünk!
- Öt. - Megvan?
- Megvan. - Három.
Kettő, egy...
- John! - 1-es fúvóka.
Fúvócső 2.
Harmadik tolóerő.
Minden hajtómű teljes kapacitáson.
Nyomd meg!
Meg fogjuk csinálni!
FIGYELEM! A rendszer túlterhelődik!
Jézus Krisztus! Most?
Negatív. Ez egy nemleges válasz, John. Várj!
Mindannyian meg fogunk halni, mindannyian meg fogunk halni,
mindannyian meg fogunk halni!
- Most? - Figyelmeztetés!
Tartsd! Tartsd!
Várj!
Most!
A tolóerők leállnak.
Óvatosan...
Tolóerő 10%-on.
Tolóerő nullán.
Hogy áll a röppályánk?
Irányban vagyunk.
A pályán!
Sikerült!
Hihetetlen!
Nagyszerű!
Csúzli manőver végrehajtva.
Figyelem, uraim, úton vagyunk a Titán felé!
Pihenjetek nyugodtan.
Rendben.
John!
Szent szar!
Használja most valaki az UHF/VHF csatornát?
Nem én, Johnny.
Szeretném, ha meghallgatnál valamit!
Biztos megnyomta a gombot,
a másik rádión.
Vagy csak egy visszhangot hallottál.
Ha volt visszhang, akkor miről verődött vissza?
Ezeknek a rádióknak 70 mérföld a hatótávolsága,
szóval valami nagy dologról kell visszapattannia,
vagy nagyon közelről.
Nos, ezt elég egyszerű ellenőrizni.
A radar nem mutat semmit ezer mérföldön belül.
Rossz gombot nyomtál meg, vagy elbóbiskoltál.
Nem szundítottam el.
Szóval ez is csak egy újabb fantáziálásod.
Tudod, ahhoz képest, hogy a saját árnyékodtól is félsz,
nem tűnsz túl izgatottnak.
Azt kell mondanom, hogy Nash-el értek egyet, John.
Talán te vagy egy kissé zavaros.
Zavart?
- Elmondom, amit hallottam. - Oké, rendben.
Itt az ideje, hogy felkészüljünk a téli álomra!
Mozgás a picsába!
Szükséged van valamire?
Megvagyok.
Mégis mire vársz? Válaszolj!
Halló?
Hé, John! Itt, Sam Napier.
Igen, uram?
Le tudna jönni az irodámba?
Van néhány jó hírem.
Oké, köszönöm szépen.
Szia!
- Szia! - Hol voltál?
Egész nap próbáltalak hívni.
Hát...
Te...
Te is tudod. Ugye?
Igen, tudom. Gratulálok!
Zoe, mi folyik itt?
Volt egy megállapodásunk, amikor belevágtunk,
hogy a munkánk az első.
Szóval mi változott?
Szeretlek.
Oké, köszönöm. Ez hízelgő.
Ó, Istenem.
- Ne csináld ezt, baszd meg! - Mit akarsz, mit mondjak?
Hát nem érzel semmit?
De igen, érzek valamit.
Micsoda... És mit érzel?
John, mondd el!
- Én... - John! Mondd már!
Úgy érzem, ez nagyobb dolog, mint mi.
Tényleg nem akartam, hogy veled legyen.
Mi az?
Bocsánat, de...
Hogy mondhattad ezt?
Bocsánat, de...
Pont te! Tudod, hogy ez mennyire fontos nekem!
Hogy mondhatsz ilyet nekem?
Nem akartam, hogy te legyél az.
Igen...
Szerintem, akkor már nincs is mit mondani.
John!
Istenem, Zoe...
Elérted az öt mérföldet.
Gratulálok.
Zoe!
Csak a fejedben van. Csak a fejedben van.
John!
- Jól vagy? - Igen.
Futottam.
Nash talált valamit a reaktorteremben.
Azonnal szüksége lesz a segítségedre.
Igen.
Biztos, hogy jól vagy?
- Nincs semmi mondanivalód? - Semmi bajom.
Figyelj, ha bajban vagy, akkor beszélhetsz...
Jelzem, hogy nem érzem jól magam! Nem érzem jól magam!
Ez a kibaszott hibernációs kínlódás!
Nekem sikerülni fog. Jól vagyok. Jól vagyok.
Oké.
Nincs itt, tudod.
- Mi van? - Zoe!
Ő nincs itt a hajón.
Tudom.
Mi folyik itt?
A reaktor teljesítménye kezd növekedni.
Úgy értem, ez csak egy apróság, de...
ha rosszabb lesz, akkor gond lehet belőle, tudod?
Van valami köze a sérült hajótesthez?
Nehéz megmondani.
De ha a reaktor leáll,
akkor csak a napenergia és az akkumulátorok maradnak,
és ez közel sem elég energia ahhoz,
hogy az Odüsszeia űrképes maradjon.
- Oké, rendben. - Igen.
Mit kell tennem?
Kicsit feszültnek érzem magam.
Tudod...
Csak nehezemre esik.
Ezt nem tudom megmutatni a kapitánynak,
hacsak a számok nem adódnak össze.
Ellenőrizd a számaimat! Kérlek!
- Igen, ez az. - Köszönöm.
Átnézed ezeket, Nash?
Szeretném, ha megtennél nekem valamit!
Igen.
Honnan tudott a kapitány, Zoéról?
Hát... mindenki tudta.
A kapcsolatotok nem volt titok.
Én nem erre gondoltam.
Honnan tudta a kapitány, hogy...
hogy láttam őt a hajón?
Én neked elmondtam.
- Elmondtad neki? - Nem.
Elmondtam neked.
- Te elmondtad neki. - Nem hiszem, hogy elmondtam.
Szerinted nem mondtad el?
Én... Te...
Talán én mondtam neki. Nem tudom.
Nem emlékszem.
Már azt sem tudom, hogy ki vagyok.
Már a szüleim nevére sem emlékszem.
Arra sem emlékszem, hogy néznek ki.
Ez csak a gyógyszerek mellékhatása.
Oké?
Mellékhatások? Ennyi az egész?
Igen.
Te is elfelejtettél dolgokat.
Zoe vezetéknevére sem emlékeztél.
Mit felejtettél még el?
Elfelejtetted...
Milyen érzés a bőre?
Milyen az illata?
Talán elfelejtett téged.
Tényleg azt hiszed, hogy nem találkozott időközben valakivel?
Légy óvatos, Nash!
Zoe továbblépett, új férfit ismert meg.
Egy férfit, aki értékeli őt,
aki habozás nélkül elkötelezi magát mellette,
egy olyan férfi, aki minden, ami te nem vagy!
Hagyd abba!
Még mindig visszamehetünk,
ha most megfordulunk a hajóval.
- Hagyd abba! - Haza akarok menni!
Nem fordulhatunk vissza! Maradj csendben!
Maradj csendben! Nem megyünk haza!
Ne beszélj! Hagyd abba!
- Nem tudsz... - Hagyd abba!
Nem megyünk haza!
Maradj csendben!
Csak meg kell mutatnunk a kapitánynak,
a reaktor számait.
Nincsenek számok.
Mert egy döglött képernyőre töltötted be az adatokat.
Nash, John! Szükségem van önökre a hídon!
A Tor Jégállomás.
Emlékezz, mit mondtam neked!
Üljenek le mindketten!
Nash, mi a helyzet a reaktorral?
Még mindig ellenőrzöm a számokat.
Valami...
határozottan nincs rendben.
A teljesítmény 20%-ra csökkent.
Lefuttattam néhány saját tesztet innen fentről,
és az adatok hasonló eredményeket mutattak. John?
Valami ötlet?
Még nem volt alkalmam átnézni a jelentést, uram.
- Akkor zsigeri érzés? - Zsigeri érzés?
Nekem nincs megérzésem.
Le kell ülnöm Nash-el,
átnézni a számait.
Nézd meg a képernyőket!
Láthatjuk, hogy Nash-nek igaza van.
20%-os teljesítmény csökkenést tapasztalunk.
Ez komoly aggodalomra ad okot.
Ha nem tudjuk megoldani a problémát, lehet, hogy nem jutunk el a Titánra.
És ez még nem a teljes történet.
Úgy tűnik, valaki kiadott egy alacsony szintű parancsot
a reaktor alrendszernek
ami ezeket a teljesítmény rendellenességeket okozza.
Találd ki, kinek a jelszavát használták?
Nem az enyém volt.
A te jelszavad volt, John.
- Kapitány, ez lehetetlen. - De...
Nem hiszem, hogy bármi közöd lenne hozzá.
Megadtad, Nash-nek a jelszavadat
amikor átprogramozta az alvókamrádat, ugye?
- Kap... - Nem.
Nem tudom a jelszavát.
Alig emlékszem a saját nevemre!
Én ártatlan vagyok.
Ez azt jelenti, hogy...
ez egy szabotázs, és ez engem...
nagyon nehéz helyzetbe hoz.
Nem hiszem, hogy a fedélzeten engedélyezett a fegyverhasználat, uram.
A polgárháború alatt,
a sorkatonák puskát kaptak,
míg a tisztek pisztolyokat kaptak.
Nem harcra való volt.
A lázadók leverésére volt.
Kapitány...
Csalódott vagyok.
De nem vagyok meglepve.
Mit fog velem csinálni?
El kell dönteni.
Most utasítalak mindkettőtöket
hibernációra, amíg mérlegelem a lehetőségeimet.
Inkább lőjenek le, minthogy hibernáljanak!
Ezt meg lehet oldani.
Csak vicceltem. Ez csak vicc volt.
Helló, John!
Pár másodperc múlva mély hibernációba kerülsz.
Lazítsd el a tested és kezdj el a légzésedre koncentrálni!
Öt másodperc múlva el fogsz aludni...
Öt...
Négy...
Három...
Kettő...
Egy.
- Szia! - Szia.
Hogy vagy?
Jól vagyok. És te hogy vagy?
Hát...
Nem tudom, hallottad-e, de hamarosan elhagyom a várost.
Igen.
Hallottam róla. A Titán lett belőle...?
A Titán. Aha. Másfél milliárd mérföld.
Nem nagy ügy.
- Hogy érzed magad? - Izgatottan.
Kicsit türelmetlenül.
Készen állok az indulásra.
Nagyon örülök, hogy beugrottál.
Mert el akartam köszönni.
És nagyon sajnálom, hogy így végződtek a dolgok korábban.
Én...
Sok mindent mondtam, amit megbántam.
Minden rendben van.
Vannak olyan dolgok is, amiket sajnálok, hogy nem mondtam ki.
- Hát... - Figyelj...
Nagyon büszke vagyok rád.
És örülök, hogy belekerültél az életembe.
Én is örülök.
Mindig is egyértelmű voltál velem a kezdetektől fogva.
Hogy te ilyen vagy.
És ennek semmi és senki nem állhatott az útjába.
Ez az állhatatosság és ez...
az elszántság, ami vonzott engem
hozzád először is.
Jaj, én is kíváncsi voltam, hogy mi lehetett az.
Aha...
Mindezek után azonban,
van valami, amit én is szeretnék tudni.
Te szerettél engem?
Én sok mindent éreztem.
Mint például?
Tudod...
- Nem... - Zoe.
Nem, nem tudom.
- Nem tudom, hogy ez mit jelent. - Elmegyek.
Semmi baj.
John!
El kell mennem.
Helló, John!
Mély hibernációból ébredtél.
Az Odüsszeia-1 űrhajó fedélzetén vagy, útban a Titán felé.
Kérlek, légy óvatos!
A hibernáció elősegítésére használt szerek
lehet, hogy enyhe mellékhatásokkal járnak,
beleértve a zavarodottságot,
hányinger,
szédülés és tájékozódási zavar.
Mindenkit a halálba küldesz!
Mindannyiunkat a halálba küldesz!
Könyörgöm neked.
Nem kell ezt csinálnod. Kérlek, John!
Mindannyiunkat a halálba küldesz!
Könyörgöm neked! Ez öngyilkosság.
Mindannyiunkat a halálba küldesz!
Én haza akarok menni!
Hadd kérdezzek valamit, John!
Barátok vagyunk?
Szeretném azt hinni, hogy barátok vagyunk.
Helló, John!
Kapitány!
Hol van, Nash?
Miért kérdezed?
Én... Én láttalak téged.
Mielőtt elaludtam volna, láttam, hogy megtámadtad.
Mi dulakodtunk.
Megtámadtad őt.
Egyre inkább kezdett...
Labilissá vált.
Lehetőséget láttam a megfékezésére. Ki is használtam.
Én nem ezt láttam.
Hol van, Nash?
Elaltattam, amíg elérjük a Titán pályát.
Szerinted még mindig sikerülhet?
A Titánra? Hát persze.
Nekem nincs kétségem.
John, csak volt egy kis fennakadás, ennyi az egész.
Nash-hez hasonlóan neked is vannak mellékhatásaid,
a hibernációs gyógyszerekre.
Csak addig, amíg megmaradsz
Inkább erőforrásnak, mint tehernek,
semmi okát nem látom, hogy feszültség legyen köztünk.
Oké, akkor most tedd el a pisztolyodat!
Én ezt tenném. Én megtenném.
Ha biztos lennék benne, hogy nem romlik az állapotod.
Jól vagyok.
Tényleg?
Lehet, hogy volt egy-két hallucinációm.
Egy vagy kettő.
Tudod, egy labilis elme
nem mindig tudja, hogy instabil, John.
Beszéljünk valami másról?
Mint például a Tor Jégállomásról?
Tudod, az a történet, amit Nash mesélt neked.
Mi van vele?
A tényeket kellene tisztázni.
Az az utolsó év a Torban,
brutális tél volt.
Az egyik leghidegebb a feljegyzések szerint.
És amikor a repedést felfedezték,
csak a parancsnok gondolkodott tisztán.
Azt mondta a csapatának, hogy vágjanak neki az útnak,
a legközelebbi bázisra,
még akkor is, ha a hőmérséklet fagypont alatt van,
ami azt jelentette, hogy a túlélés valószínűtlen volt.
A probléma az volt, hogy a tudósok túlságosan féltek elmenni.
Gyengék voltak, John.
Ha együtt mentek volna, talán lett volna esélyük.
A létszámban rejlik az erő.
Ehelyett a parancsnok egyedül ment. És halálra fagyott.
A holttestét 50 mérföldre a bázistól találták meg.
De a tény tény marad,
a parancsnok bátran cselekedett.
Mi van a tudósokkal?
- Mi van a boncolásokkal? - Hát...
Feltárt lőtt fejsérülések, tudom.
Saját maguknak okozták.
- Öngyilkosság. - Maguknak köszönhetik.
Néha, nem feltétlenül az eredmény számít.
Az embert a tettei alapján ítélik meg.
Oké, a helyzet a következő John.
A küldetés nem változik.
Nem változott.
Nem fog változni!
Tudnom kell.
Tudsz velem dolgozni,
vagy inkább, te is hibernálod magad?
- Veled együtt tudok dolgozni. - Jól van.
Az X-sávos kommunikáció, megint nem működik.
Szeretném, ha újra lefuttatnád a diagnosztikát!
Igen, persze.
Visszatérni a kommunikációra Houstonnal
a legfontosabb prioritásunk most.
- Abszolút. - Jól van.
Megyek eszem valamit.
Értesíts minden fejleményről, légyszi!
Ja és John...
Nagyon örülök, hogy újra bízhatunk egymásban.
Én csak egy egyszerű lélek vagyok, akinek jó szándékai vannak
Uram...
John?
John?
Van valami az X-sávban?
Nincs, semmi.
Nem ezt a választ akartam hallani.
Gondolom tovább kell próbálkoznunk.
Enned kéne valamit! Kicsit sápadtnak tűnsz.
Nem vagyok éhes.
Hallottál valamit, ugye?
Nem.
Akkor miért remeg a kezed?
Nem remeg a kezem.
Tényleg nagyon megdolgoztatott, ugye?
Tessék?
Zoe!
Zoe-ról nem akarok veled beszélgetni, Cap, köszi.
Miért nem?
Mert kurvára semmi közöd hozzá.
Valamit tudnod kell.
Utálom, hogy én vagyok az, aki ezt közli veled, de...
Szerintem jobb, ha tudod az igazságot.
A kapcsolatod, Zoéval nem volt valódi.
Zoe nem volt valódi.
Mi van?
A kiválasztási bizottságnak aggályai voltak
- az érzelmi alkalmasságod miatt. - Nem.
Meg akartak győződni róla, hogy megvan benned, ami kell.
Ezért használták Zoét.
Tudja mit, kapitány?
A drogok kezdenek hatni magára.
Beszéljünk erről.
Mert nem hiszem, hogy alkalmas lenne a vezetői posztra.
Gondolj csak bele! Csak...
Ön becsapott!
Oké, amikor összefutottál, Zoéval a kávézóban.
Szerinted, véletlenül volt ott?
- Eltévedt! - Így gondolod?
Szia!
És amikor melléd ült a Titán előadáson.
Véletlenül épp helyet keresett
abban a pillanatban, amikor, Gordon felállt!
- És mi van akkor? - Honnan tudja mindezt?
Amikor összefutottál vele a lakásod előtt.
Miért kocogott a környékeden?
Ti a város két ellentétes oldalán laktok.
Nem gondolod, hogy ez kissé gyanús, John?
Honnan tudja ezt?
Honnan tudja mindezt?
Mit gondolsz honnan tudom?
Benne voltam a kiválasztó bizottságban, John.
John!
Tényleg?
Hadd mutassam be, Zoe Morgan-t!
Zoe mindent elmondott nekünk.
Csak a munkáját végezte.
Nagyszerűen végezte a dolgát.
Te aztán nagyon szarul csinálod.
Te egy rakás szar vagy.
Te és, Nash egy rakás szar vagytok.
Mert mindketten irigyek vagytok arra, ami nekem megadatott.
Hova mész?
- Megjavítom a rádiókat! - Az ott a vezérlő.
Igen...
Az a konyha.
A raktár arra van.
Én is tudom.
Elnézést! Foglalt ez a hely?
- John, ugye? - Igen.
- Zoe. - Morgan.
Nem.
Szabad?
A világért sem cserélném el ezt az időt.
És minden nap, mikor felébredek, izgatott és inspirált vagyok.
Nem.
Ez a legfontosabb munka, amit valaha is végezni fogsz.
A nővérem pedig azzal viccelődik, hogy ez a leghosszabb kapcsolatom.
Rendben.
Amúgy, mi van veled?
Ha téged választanak, nem fog hiányozni az itteni életed?
Nem.
Mindig magányos voltam.
Egyedüli gyerek szindróma.
Micsoda véletlen, hogy összefutottunk.
Gondolom nem vagy nagy bútorrajongó?
Nem, én az űrbéli életre készülök.
Ez csak vicc volt.
Én nem értettem.
Igen, azt én is meg tudom állapítani.
Ki ez a férfi a képen?
Az apám.
Élete utolsó három évét az Antarktiszon töltötte.
Ez a kép közvetlenül a halála előtt készült.
John!
John!
Helló?
Helló?
Ott vagy?
Helló?
- Helló? - John!
- Igen? - Hallasz engem?
Igen! Itt, John az Odüsszeia-1 fedélzetéről.
- Ki beszél? - Mi a helyzeted?
Helló?
Ismétlem. Mi a helyzeted? Vége.
Minden rendben, Houston!
Minden rendben. Megszakadt a kapcsolat.
Van egy kis szerkezeti sérülésünk.
Nash...
hibernációban van. Mivel...
Neki...
Problémái vannak.
John? Kérlek ismételd meg!
Nem vagyunk rendben.
Ki van hibernációban?
John.
Halló?
Hahó?
Helló?
John, jelentkezz a hídon!
Azonnal jelentkezz a hídon!
Én is felteszek neked egy kérdést,
és szeretném, ha nagyon megfontoltan válaszolnál!
Igen, uram.
Mit csináltál az előbb?
- Ellenőriztem a felszerelést. - Pontosabban?
A földi rádiót ellenőriztem.
És mi volt az eredmény?
Tudom, hogy őrültségnek hangzik,
de azt hiszem, hogy sikerült felvennem a kapcsolatot.
Kapcsolatba léptél, kivel?
- Houstonnal. - Houstonnal!
Houstonnal!
Még akkor is, ha hatszázmillió mérföldre-re vagyunk egymástól?
Hatszázmillió mérföldre!
Ennyire szeretnéd, hogy valaki ott legyen?
Uram, nem vagyok őrült. Én hallottam.
Ugyanúgy, ahogy nemrég hallottad, Zoe hangját itt bent?
És láttad őt a kabinodnál?
Ezeket a jeleket csak a kézi rádiókon hallod.
Soha nem az X-sávban van,
amit a számítógép rögzít,
amit vissza tudnánk játszani, hogy ellenőrizzük.
Igen, egyetértek, hogy ez valószínűtlen, uram,
de ha ott lett volna, akkor maga is hallotta volna.
Én is ott voltam. Bekapcsolva hagytam a rádiót,
amíg a felszerelés raktárban voltál.
Szóval hallotta?
Nem.
Téged hallottalak.
Egy értelmetlen statikus beszélgetést. Nézd csak meg!
Menj és foglalj helyet, John!
Foglalj helyet, John!
Bocsánat, de...
Sajnálom, de nézd,
már közel két éve vagyunk az űrben.
Nagyon erős drogokat kaptunk, hogy elkábítsanak minket.
A helyzet tovább súlyosbodott,
a hajótest sérülése miatt,
aminek a forrását továbbra sem ismerjük,
valamint kommunikációs problémák a Földdel.
Most kérdezem én, melyik a valószínűbb,
hogy felvettél egy Walkie-Talkie-t,
és élőben beszélgettél valakivel a Földön,
vagy esetleg a képzeleted játszik veled egy kegyetlen tréfát?
Akarod hallani? Visszajátszhatom neked.
Felvettem a beszélgetést.
Igen! Itt John az Odüsszeia-1 fedélzetéről.
Nem, kérem, ne tegye!
- Rendben. - Kérem, ne tegye!
Nem akarom látni.
Majd én átsegítelek ezen.
De bíznod kell bennem!
Még mindig barátok vagyunk, ugye?
Hát persze.
Helyes.
Történetesen van egy...
alvási ciklus ütemezve...
Nem, nem akarok hibernálni, mint Nash.
Nyugalom!
Csak nyugi. Na tessék.
Minden rendben lesz.
Minden rendben lesz.
Különben is, nézd meg milyen messzire jutottál!
Ez a legfontosabb dolog
amit életünk során valaha is megteszünk.
A kudarc nem opció.
A küldetés az első.
Mindig.
Ezt ugye érted, John?
John?
John, mit csinálsz?
Előbb le kell feküdnöd.
Nem lehetsz ébren, amíg én sztázisban vagyok,
a jelenlegi állapotodban nem. Nem fogom megengedni.
Nash-t akarom látni!
Már elmondtam. Ő már alszik.
Ébreszd fel!
- Tudni akarom, hogy jól van! - Azt nem tehetem.
Most kezdődött az alvási ciklusa.
Most állítottam vissza.
Majd én elviszlek hozzá.
Azt akarom, hogy itt legyen!
Ez nem fog megtörténni.
Kapitány, látni akarom Nash-t!
John, tudod, hogy utasíthatnám a számítógépet,
hogy nyissa ki az ajtót.
Én azt kérem, hogy önként tedd meg!
Csak látni akarom, hogy jól van! Hozza ide!
John...
Csináld! Most!
Oké, vigyél, Nash-hez!
Igenis, uram.
Most rögtön, le kéne lőnöm téged.
Állj már talpra!
Ideje lefeküdni!
- Kapitány... - Gyerünk, nyisd ki!
Hol van, Nash?
Hová tűnt, Nash?
Még mindig nem érted, John?
Soha nem fogod megtalálni!
Nem így. Ebben az állapotodban nem!
John!
Az űrről álmodsz, John?
Én csak egy lélek vagyok
akinek jók a szándékai.
Tisztább mint a jég!
Még mindig barátok vagyunk, John?
Haza akarok menni!
Kell egy barát idefent, tudod!
Csak a fejedben van. Ez csak a fejedben van.
Johnny fiú!
Nash?
Veszélyezteted a küldetést.
- Veszélyezteted a... - Miért csinálod ezt...
Veszélyezteted a...
nekem?
Veszélyezteted...
Te!
Te vagy az, aki veszélyeztette a küldetést.
Megpróbáltál megölni minket!
A küldetés...
Veszélyezteted...
Komputer, engedélyezd a hangvezérlést!
Hangvezérlés engedélyezve.
Hol van, Nash?
Nash a hídon van.
Nem...
Tessék?
Komputer, hol van, Franks kapitány?
Franks kapitány a hídon van.
Komputer, hol van, Nash?
Nash a hídon van.
- Nash életben van? - Igen.
Nash életben van.
Az egész legénység életben van?
Igen, a legénység életben van.
Mi a...
Mi a legénységi lista?
A legénységi utaslista, Odüsszeia-1.
Személyzet 1, név...
John Franks Nash kapitány.
Houston, itt az Odüsszeia-1!
John beszél. Kellemes ünnepeket mindenkinek odalent.
Én csak 12 óráról beszélek.
Nem, dehogyis. Te egy lázadásról beszélsz.
Tudod szerintem én sem vagyok itt.
Tudom én azt.
Egyedül vagyok?
Igen.
Amúgy, mi a helyzet veled?
Ha téged választanak, nem fog hiányozni az itteni életed?
A barátok és a család?
Nem.
Én mindig is magányos voltam.
Nem akartam, hogy te legyél az.
Ez nagyobb dolog, mint mi.
Nem érzel semmit?
A hibernáció kiváltására használt gyógyszerek
enyhe mellékhatásokat okozhatnak...
John Franks Nash kapitány.
Többek között...
Houston! Minden rendben van.
Zavarodottság,
hányinger, szédülés
- és dezorientáltság. - Maradj csendben! Hagyd abba!
Hagyd abba! Elég volt!
Megyek, lefekszem. Vége, Houston.
Hosszú ideig voltál távol, John.
Mi az, ami a legjobban hiányzik otthonról?
Halló, halló? Itt John, az Odisszea-1 fedélzetéről. Segítségre van szükségem!
Houston!
Vagy akárki is van ott kint,
nem tudom, hogy halljátok-e ezt.
Kérem küldjetek segítséget!
John?
- Zoe? - John, én vagyok.
Szia!
John!
Te nem lehetsz az.
Ez nem te vagy.
Én vagyok az! Figyelj, jól vagy?
Nem!
Azt hiszem megőrülök.
Segítségre van szükségem!
- John! - Halló!
Szerintem megöltem, Franks kapitányt.
De nem vagyok biztos benne.
Kicsit összezavarodtam.
És azt hiszem, hogy Franks kapitány megölte, Nash-t.
De nem tudom, hogy ez is igaz-e.
John, figyelj!
Itt vagyok, Sam Napier-el,
és megkért, hogy beszéljek veled.
A hibernációs gyógyszerekből, túl erős volt az adagolás.
Ezért vagy összezavarodva.
Oké, gondoltam, hogy ez lehet az.
Zoe!
Hányan vannak az Odüsszeia-1-en?
Csak te.
Az lehetetlen.
Láttál a sajátodon kívül más legénységi kabinokat is?
Más hibernációs kamrákat is?
Az Odüsszeia csak egyfős legénységet tud befogadni.
Hogy beszélgetek veled késedelem nélkül?
- John, átadom Sam-et. - Ne csináld!
Ne!
Mondd meg te!
Rendben.
Soha nem mentél el.
Soha nem indultál el.
Mi van?
Az indulás előtt hibernálták a gépet.
Az ATS egy kiképző létesítményt épített Új-Mexikóban.
Tökéletes másolatot, reaktorral és minden mással.
Ami 1000 láb mélyen van a föld alatt.
El kellett végezniük egy tesztet anélkül, hogy tudtad volna.
John, én sem tudtam róla.
Nem hagytam volna, hogy ez megtörténjen.
Hinned kell nekem!
Én láttam a Jupitert.
Láttam a Jupitert!
És ott volt a csúzli...
Ez... Ez mind csak szimuláció volt.
Valóságosnak éreztem.
Ezt kellett érezned, hogy valóságos.
Ez volt a lényeg.
A kommunikációs rendszert visszakapcsolták a felszínre.
Közvetlenül feletted vagyunk.
- Gyere értem! - Próbálkozunk.
Amint tudod, volt egy 8,4-es földrengés is
Új Mexikóban a hónap elején...
Beszakadt a bejárati alagút egy része.
Elszakította a kommunikációs kábeleket.
Abban reménykedtünk, hogy megpróbálod a rádiót.
Egy ideig azt hittük, hogy meghaltál.
Az összeomlás miatt,
nem volt mód a gyógyszerbevitel csökkentésére.
Minden hibernáció emelte
a véredben lévő toxikus szintet.
Megfúrják a mentőnyílást,
de ha újabb beomlás következik...
Mi... Ki kell hoznunk onnan.
Hol vagy most?
A felszerelés, raktárban.
Mindössze annyit kell tenned, hogy kinyitod a légzsilipet és kisétálsz.
Felfelé menj, a fény felé.
Rendben.
Nemsokára eljutsz a mentőalagútba.
Ez minden?
Ez minden.
Itt várlak, John.
Várni foglak.
Szeretlek.
John, nincs sok időnk, siess!
John!
John, ne menj ki oda!
Nem vagy igazi.
"Igazi?
Pont előtted állok.
Te nem vagy igazi.
Azt akarod mondani, hogy a hangok, amikről azt hiszed,
a rádióban hallasz, valódiak, és én, nem vagyok az?
Irracionalitást és paranoiát prezentálsz.
Reagálsz a drogokra.
Nem tudsz bántani.
Nem tehetsz semmit.
Nem miattam kellene aggódnod!
A mély űrben vagyunk.
Nem hiszek neked.
Hatszázmillió mérföldre a Földtől,
és mindjárt kinyitod a zsilipet!
Zoe mindent elmondott nekem.
Nem, csak kitaláltál egy forgatókönyvet,
ahol mindennek van értelme.
Ahol te és Zoe együtt lovagoltok a naplementébe.
Nem tudod bizonyítani!
Képzeletbeli beszélgetéseket folytatsz.
Lehetetlen lenne bárkinek is
hogy bármit is bizonyítson neked jelenleg.
John, hagyd abba!
Várj!
John!
FIGYELEM! Nem érzékelhető űrruha!
Abban a pillanatban, ahogy kinyitod az ajtót,
kiszippant az űr!
15 másodpercen belül elveszíted az eszméleted!
Az utolsó dolog, amit érezni fogsz
a nyelvedről lepergő nyál lesz.
Így akarod, hogy emlékezzenek rád?
Cserbenhagyod a hazádat?
Szégyenben meghalni, mint az apád?
- Ki ez a férfi a képen? - Ő az apám.
A haditengerészetnél volt parancsnok.
Meghalt amikor 11 éves voltam.
Még nem késő.
Egész életemben azt hittem, hogy magányos vagyok.
De csak egyedül voltam.
John, még mindig teljesítheted a küldetést.
- Én bízom Zoéban. - Bízz magadban, John!
Örökké veled maradok.
És soha nem hagylak el.
Tudom, hogy vár rám.
Bízz magadban, John!
Hazamegyek.
John!
VÉSZJELZÉS! Felülírás.
John? Ne csináld ezt!
John!
A külső ajtó 15 másodperc múlva nyílik...
Ne tedd ezt!
Tizennégy...
Tizenhárom...
Tizenkettő...
Tizenegy...
Tíz...
- Zoe! - Kilenc...
Hallasz engem?
Nyolc...
Hét...
- Zoe! - Hat...
Igen, John, itt vagyok!
- Öt... - John?
Négy...
Három...
Szeretném, ha tudnád, hogy szeretlek!
Kettő...
- Annyira szeretlek... - Egy.
Hallasz minket, John?
Itt vagyok, John!
Menj a fény felé!
Zoe!
Itt vagyok!
Hé! Itt vagyok!
Úton vagyunk, John!
Csak tarts ki!
Tudod miért repülnek a molyok a fénybe?
Ha egy lepke veszélyben van,
a legjobb menekülési útvonal általában a fény felé vezet.
Úgy értem, mi lehetne másik alternatíva?
Le a sötétség felé...?
A Magyar feliratot fordította: einarsen
Can't find what you're looking for?
Get subtitles in any language from opensubtitles.com, and translate them here.