Original subtitles

Pierre Paolo Pazzolini Kenterböri mesék

Készült Jeffrey Chaucer műve nyomán A

film az 1972 -es Berlini Film Fesztivál aranymedvedíját kapta Magyar

hangok

Kújber Ferenc, Létaidóra, Zsúrskati, Borbicki Ferenc, Zsigmond Tamara,

Kolobratnyi Krisztián, Csőre Gábor, Almányi Sándor, Bódi Gergő, Zámbori

Karácsonyi Zoltán, Pabdániel, Harsányi Bence, Molnár Levente, Ínyés Mari,

Besenci Árpád, R. Kárpáti Péter, Grúber Hugó, Izsók Vilmos, Réti Szilvia, Cető

Roland, Hátpander Péter, Kumbilmos, Versényi László, Megnyár Sziágyi, Nagy

Ervin.

Magyar szöveg Léner Gizella, szerkesztő Pintér Jévis, bágó Tarkas Ibán,

hangmérnök Miklós Miklós, gyártásvezető Fárin Kómária, szincsonrendező Aprik

Sárkó. A szincson a Duna Televízióban készül.

Zenéjét Ennio Morricone közleműködésével Pier Paolo Pazzolini válogatta.

A forgatókönyvet írta és a filmet endezte Ján Paolo Pasolini.

Nem, csak ön után. Váradjon előre. Tessék. Menjen csak előre,

Tessék meg, keresem. Nem történt semmi, uram. Semmi, csak

felnyársalt. Teljesen beleszédültem. A maga orra egy faltörőkos.

Szót se többet. Csak tréfáltam, uram. Ne davartassam magát.

Egy véletlen mozdulat és egy tréfaköt.

Menj igazságukkan elő.

Egy kicsit nagyot hallok szentival.

Elég nagy kár.

De olyan ügyes vagyok a ruhaszövésben, hogy minden impresszi és genti saját

lefőződ.

Szerészékben senki meg nem előz. Ahogy mondom, senki az egy -egy -egyház

községben. Egy nagy darab rágya már bocsánat a szóért, főleg a templomi

gyülekezet. És ha valamely asszony mégis megpróbálná, olyat kapna tőlem, hogy

bánná azt a napot is, amelyen megszületett a kitrága. Elevenen falnám

Háromszor jártam meg Zsálemet és Rómát.

De maradjon köztünk, tudok sok apró szerelmi praktikát, megismertem réga

szerelem művészetét és táncát.

Köszönöm, hogy

megnéztétek!

Mire valók nemzőszerveink a szakorodáson kívül? Higgyétek el nekem, nem semmire.

És senki nem mondja csak arra, hogy videleket küzdjen.

Mindenféle adja meg asszonyának, ami neki dukál.

Adóságát jóvá hogyan tenni, hiszen számának hasznát nem vesz ki.

Hölgyeim és uraim! Köszönöm! Köszönöm!

Kedves, jó emberek!

Szívemből fakadt szóval üdvözlöm itt az urakat.

Mert fogadom igaz lelkemre, ezértben még nem gyűlt össze ivig társaságe

fogadóban. Az urak Canterbury -be tartanak sok szerencsét. Az ég

szentjei kísérjenek benneteket utatokon.

Mindazonáltal, amint öreg és sokat látott tanítómesterem a tapasztalat

barátaim, egy ilyen hosszú utazás roppantmód unalmas tud lenni. Az utat

megrövidítendő kiki...

Egy történetet meséljen el Canterbury felé. És hogy az út még vidámabb legyen

lovamat, magam is megnyergelem, és vezetlek majd benneteket saját

Canterburybe.

Helyeslitek az ötletemre?

Elhatároztam, hogy megházasodom.

élet, így fabatkát sem ér.

Meggyőztem magam, hogy a házasság maga a mennyország.

Ha az ember megöregkig és megőszül, vegyen maga mellé tiszta, fiatal

aki örökös szül neki, és éljen boldog, örömteli életet. De vajon

létezik -e engedelmes feleség?

Sok tanult ember úgy gondolja, hogy nem. Ezek közé tartozott Teofrasztus is.

Állj, de ki nem fütyül rá, hogy Teofrasztus örömét lát a hazudodásban.

Ezért aztán megkérlek benneteket, hogy azonnal lássatok hozzá az

előkészületekhez. És figyelmeztetlek benneteket, ne számítsatok rá, hogy öreg

feleséget szerzek magamnak.

Igazad szól a mondás.

Bénkecske is megnyalja a sót.

Kinek kell egy harminc éves hasznos?

Nem, csupa száraz szalma és toklás.

Köszönöm, hogy megnéztétek!

Mennyi szép kis arcocská.

Istenem, Istenem. Mely csoda báj, hogy szokszétság lesz körül.

Csak választanunk kell.

Talán még.

Még.

Nem,

nem, nem.

Merre vagytok? Nem kell már továbbkeresnetek gyalogszerrel és

Meghoztam döntésemet, és nem vonom vissza.

Tudom, hogy döntésem Istennek tetsző.

Biztos vagyok benne, hogy boldog leszek. Mélyt választottam. Gyertek, barátaim,

készítsétek a házassági szerződést. Egyenséget és megállapodást. Szívem

és nyugalomra vágyi.

Vágydalmat kell okoznom neki.

Attól félek, hogy nem fogja kibírni.

Isten őrizentől, hogy ártsak neki.

Bárcsak már éjszaka lenne, bárcsak ez a sok vendég elmenne.

Hagyjátok abba az evést, és kedjetek táncolni!

Istennek csupán így tetszik.

Az ajta a fiú és a fent lélek nevében. Amen.

A felébe.

Menj már a pokolba, atyám!

Menjetek innen kifelé!

Menjetek ki, elüthess!

Svétenem kell ellenet hitvesem, és fájdalmat kell okoznom, mielőtt eljön a

gyönyör pillanat.

De ne feledd, hogy nincs mester a földön, ki

gyorsabban végeznie a munkát.

Rengeteg időnk van a játszadozásra, amennyi csak akarunk.

Így aztán kicsi feleségem.

Így aztán.

Adjuk ki a játékot.

Én kész vagyok.

Csíkerik!

Köszönöm, hogy

megnézted!

Köszönöm!

Milyen szívemből szeretlek.

És ha nem leszel az enyém, meghalok.

Most pihenek egy kicsit.

Elkezdtek fáradni.

Már majdnem reggel van.

Kétszer egy éjjel.

Majd meglátod, Galambon, milyen csodálatos kel.

Még aki a rózsarengényét írta, az se tudná szavakkal kifejezni a sok

szépséget. Most, hogy újra megjött a nyár, itt, ebben a kertben akarom leróni

neked éri kötelességemet.

Ide rajtam kívül senki nem léphet be. Senki nem birtokolhatja a kulcsot.

Csak én egyedül.

Mindig magamnál tartom.

Itt vagyunk.

Gyere, kis feleségem!

Gyere, angyal kisasszonykám!

Gyere, feküdj ide mellé!

Gyere!

Kedves Damiano, én is teljes szívemből terepszek.

Megszerzem a kert kulcsát, ott egymásé lehetünk.

Segítsen valaki!

Mély, mély! Hol vagy, mély?

Segítség, megvakultam.

Nem értitek, idióták?

Segítsen valaki! Megvakultam, nem látok őt!

Mi? Merre vagy?

Mi?

Mi?

Mi? Hol vagy?

Itt vagy! Hol voltál?

Mostantól fogva soha nem engedem el a kezed!

Látni nem látok, de annál jobban vigyázok rád!

Kifelé mindenki!

Hagyjatok magunkra bennünket!

Kifelé! Tűnés mindenki!

Tűnjetek el a szemem elől ostrobák!

Hagyjatok magamra az én kis felekségemmel!

Kifelé! Indulás!

Azt mondtam, hogy tűnje le mindenki! Hordjátok el magatokat!

De azonnal, mert...

Soha többé nem láthatom. Ó, a kulcsom.

Szegény January, maga nyitott kaput a csalásnak.

De nem engedem.

Visszaadom a látását, hogy végignézze a nő állulását.

Megszeheted, ha akarod. De ha te visszaadod a látását, én megtanítom a

szóra, melyel megvédhetne.

Ne légy haragos, megadom magam, de szavamat adtam, és egy király mindig

szavát. Én pedig királynő vagyok, és hozzád hasonlóan a kimondott szó nekem

száll. És ezért te felharagudj meg rám, kedvesem.

Itt vagyunk.

Megérkeztünk. Gyere, gyújtózzunk el a fűvel.

Drága, terhes kis feleségem. Ez a kis test édesebb nekem a bornál. Galamb

személyiségem. Mindjárt belehalok, annyira megkívántam egy kis epretelről a

fáról. Drága.

Édes tervékeny kis feleségem, egy szolga sincs a környéken, hogy felmászol a

fára, én pedig sajnos lakú vagyok. Nem baj, gyere ide.

Hajolj le.

Csak óvatosan, kedvesem.

Könyörögve kérlek, nehogy kározz magadban.

Maradj így.

Igen, igen, így nagyon jó.

A szívem vélét adnám, hogy segíthessek.

Élet már az eper?

Egyél, kedvesem. Edd tele magad.

A szemem.

Segítsen! Segítsen!

A férjével magáival akar tenni?

Láttalak? Saját szememmel?

Ezen a fán!

Uram, te összezavarodtál. Ha valaki ilyen sokáig vak, az első pillanatban

nem látt is száll. Ezen a fán! A féltékenység rémeket láttad veled. De

láttam. Nem voltál a fán. Ó, drága férjem, visszanyerted a látásod. Adjunk

az Istennek a csodáért.

Gyere, gyere, kicsi feleségem, felejtsük el az egészet.

A jó Isten bocsássa meg nekem, hogy rosszat gondoltam rólad.

Már nem is emlékszem rá, hogy ilyen gyönyörű vagy.

Drága kis mélyt, édes kicsi mélyt.

Ne félj, barátom.

Kihúzlak a fekete könyvünkből.

Ne bárki elhívj műképet. Ez alkalommal megúsztad fárazom.

A barátod vagyok.

Segítek! Mennyit is mondtál? Fény százat! Öt százat!

Mind az egészet!

Mindezem, ami van!

Csak ne jelens fel az Isten szerelmére!

Szóval megesküszöl Krisztus szent nevére, hogy egy részgaras se tudsz

Igazat mondok, uram. Ezt köszönjük fel a tanúm. Hidd el, csak a javadat akarom,

barátom. Ó, én szegény ember vagyok, uram. Egy könyörű rajtam.

Kegyelemért fordulj a bíróhoz. Tirolni fogsz a rostom.

Lángos tessék!

Lángos! Friss, meleg a lángos!

Lángos!

Lángos, lángos!

Lángos!

Lángos, tessék!

Várjatok! Várjatok!

Itt a lángos! Lángos!

Lángos!

Kiváló barátom. Nagy megbecsülést szereztél magadnak. Lenne még valami,

szeretnék megbeszélni veled?

Szintúgy. Üdvözöllek.

Hosszú útra indultál? Nem, csak ide a közelbe. Be kell szednem némi áradékot a

gazdámnak. Szóval adósság végrehajtó.

Igen. Én is, de én idegen vagyok ebben az országban.

Szívesen lennék utitársad vagy testvére, ha nem bánod.

Miért ne? Úgy élek.

Adj rá kezed!

Esküdj, hogy testvérek leszünk, míg leáldoz a nap az égen.

Esküdöm.

Testvér, merre van a lakhelyed, ha egy nap szükségem lenne rád?

Testvér, messze az Északi Ország részben.

Remélem, hamarosan meglátogatsz majd kies lakomban.

Testvér, mindketten behajtók vagyunk.

Nem mutatnál egy -két fogást, amivel gyarapíthatnám hasznomat?

Nem számít, hogy egyenes vagy görbeúton.

Ő szintén, mint testvér a testvérnek.

Dehogy nem.

A jutalékom kevés. Fösvénykézzel mérik. Csak az erőszak és a zsarolás

módszerével tudok megélni.

Természetesen, ahogy én.

Erőszak és zsarolás nélkül. Megdöglöm éhen.

Nincs irgalom, nincs kegyelem.

Jó, hogy találkoztunk. Istenre és Szent Jakabra.

De, kedves testvér, mondd meg a nevedet.

Testvér, tényleg tudni akarod?

Az ördög vagyok, és a pokol pallaka.

Megnyergeltem a lovamat, hadd látom egy kis préd, ahol akad.

Jobbára zsarulásból élek, engem se bánt a lelki ismeret.

Hadd megyek veled, meglátod, jó útitársad leszek.

Ha megtartod ígéreted. Tartom, ha magának a sátánnak adtam is.

Hiszen a zsákmányból élünk mind a ketten, vagy nem?

Teszed a dolgod, én is teszem a magamét.

Elveszünk mindent, amit az emberek nekünk akarnak adni.

Szavamra jól beszél, te teted a dolgod, én pedig elveszek mindent, amit az

emberi faj nekem akar adni.

Testvérem, lakik itt egy öreg asszony, aki inkább a nyakát törné, mint hogy

fizessen bárkinek.

Én kiszedek belőle tizenkét tallért. Még ha bíróság elé is kell citálnom. Pedig

nem vétett semmit. Isten a tanulja. Te csak figyelj, hogy megy ez mi felénk.

Figyelj és okudj.

Isten hozott benneteket, uraim. Mi áradban vagytok errefelé?

Idézést hoztam. Ki átkozott egyház, ha holnap nem jelent meg a törvény előtt,

hogy felejt bizonyos kérdésekre.

Tudod, mire célzok, ugye? Fidesz 12 tallért, és minden rendben lesz. 12

Ó, szentséges tűzanyám! Isten a tanúm, soha életemben nem volt 12 tallérom, még

csak nem is láttam ennyit, esküszöm!

Légy irgalmas, látod, milyen szegény nyomorult vagyok! Fidesz vagy szent

mondom, hogy ezt az újüstöt lefoglalom. Régen tartozol már, mikor

házasságtörésen kaptunk, én fizettem a bírságot helyetted.

Hazudsz! Szerintem nem voltam törvészék előtt, és soha életemben nem

paráználkodtam, hogy vinne el téged az ördög, az új üsttel együtt.

Mit nem mondasz jó anyókkal?

Valóban elkívánod.

Komolyan beszélsz?

Igen, vigyen el az ördög elevenen, üstösttől együtt. Ha csak meg nem bánod.

hogy én. Nem vén botorkány, az nem szokásom. Azt a várhatod, hogy miattad

a fejem. Bármi történjen is.

Testvérem, neved rossz néven.

Elviszek üstöstől annak rendes módja szerint.

Estére már a pokolban leszünk. Ott annyit tudhat meg titkainkról, hogy

a szerep, mint a hittudományok bármely doktora.

A kenterböri felé tartó zarándokok történetei közül a szakács meséje

Tűnj el a szemem elől azonnal, meg ne lássalak itt még egyszer! Te mocskos

kéged!

Te gazember!

Te aljas kis gazember!

Vágj innen!

Köszönöm.

Jó étvágyat, kisfiam. Csak ne kerülj apád szeme elé. Légy jó fiú. És holnap

keresd magadnak másokat. Így érd meg az Isten szerelmére.

Jó, holnap munkába állok.

Jó reggelt.

Gazda, nincs valami munkád a számomra?

Ami azt illeti, szükségem van egy segédre.

Próbáld meg, ha akarod.

Nézd ki a tojásokat!

Gyerünk, láss hozzá!

Óvatosan!

Szép, fényes!

Ó, de jó Isten!

Nincs bajnak?

Ez lehetetlen.

Csodát tetsző, te legény. Hát, próbáljam ki én is.

Hé, mit csinálsz, gazda?

A fenébe.

Ebből rántotta lett.

Tudod mit? Mindjárt visszajövök. Ahogy akarod, Gadda. Te addig maradj itt,

dolgozz, és szolgáld ki a vevőket. Úgy lesz.

Mi is kezded játszani?

Ne kérezd magad!

Cimborák! Beszállhattok a játékba?

Igen? Jól van!

Jó!

Te piszok kis tólaj! Ki vagy rúgva?

Jobb a rohatalmát kidobni az egészségesek közül, mielőtt a többit is

Igaza van.

Jó estét!

Pörkin, bemutatom jó feleségem.

Kurva!

Azonnal kövess bennünket a londoni...

Ez az oda csőne ég a plány.

Köszönöm!

Egyre rólam a kezed, azonnal!

Alison, Alison, édes szerelmem, én nem csak a hótestedet kívánom, tényleg,

teljes szívemmel szeretlek.

Soha nem hagylak el, rabszolgált leszek, urnőként szolgálnak, csak kérlek,

szeress egy kicsit. Ha valóban igaz, és lelkedre esküszöl, akkor... Akármire meg

esküszöm.

Akkor megajándékozlak a szerelmem. De mikor?

Férjemet annyira gyötri a féltékenység, hogy vigyáznod kell, és tartanod a

titkot, különben megöl engem.

Akkor tedd, amit mondok. Hozz egy kosárban három napi ennivalót, én pedig

bezárkózom a továmba.

Később majd megmondom, hogy mit tegyél.

És ne félj! Egy diák csak vesztegette az életét, ha nem tudna túljárni egy

asztalos eszén.

Ó, csak még egyszer!

Tiszt, nekem tojás, zümölcsök, hús, csirkét, kisölcsöket, három napra valót.

Ügyes légy!

Gyerünk!

Alisson! Alisson!

Alisson!

Szeretem!

Hé, Kovács! Csináltál valami másik léje a munkák kívül? Ó, a te korodban én is

gyakran részletítettem áldásban az egyház község hölgyeit.

Gyere, asztalom, kezdhetjük!

Eliszom.

Hallod, Absalom, már megint itkáltál az ablak alatt. Igen, John.

Nagyon jól hallom, nem vagyok szikett.

Ez az a tökfej írnak a parókián, akinek csak a cicomániára az esze, és a szemét

meregeti az asszonyokra.

Jól mondod, uram.

Azt mondják, ritkán szól nagyon.

Még a fingot seigen tőri.

Aludj, férj uram. Párat lehetsz a hosszú oldni út után.

Hallgassd ezt az abszolomot.

Gurgolásik, mint a fülemüle.

Elisszad!

Egész álló nap nem lettem a diákot. Nem tudod, hol van?

Nem tudom, színét se láttam.

Hallottam, hogy Jill szólongatja az ajtón keresztül, de még csak nem is

válaszolt. Gyere, Robin, nézzük meg!

Ó,

szent tantal, segíts meg!

Mintha kővé vált volna.

Nem, Tamásra mondom.

Sajnálom ezt a tegény Nikolázt.

Én most bemegyek, és szeliden felrázom a jámbort éber álmából. Isten engem úgy

segéljen.

Bocsánat.

Remélem nem zavarlak.

Hé, Nikolás!

Nézd rám! Nézd rám! Gondolj Krisztus szenvedésére.

A Szent Kereszt jelével óvom ezt a házat a gonoszságtól és a szellemektől.

Jézus Krisztus és Szent Benedek óvja ezt a házat.

Jézus Krisztus és Szent Benedek óvja ezt a házat.

Jézus Krisztus és Szent Benedek óvja ezt a házat. Jaj nekem, jaj nekem, hát

tényleg elpusztul a világ. Jó gaddám, John, nem hazudok.

Asztrologiámban azt találtam, a jövő hétfőn olyan őrült, féktelen eső szakad

ránk, hogy Noé vízözönje felényi sem volt.

Egy óra alatt mindent eláraszt, és bent fullad.

Elpusztul az egész emberiség. Jaj, nekem a feleségem is megfullad.

Elmerül és megfullad, szegény, elhiszad. És nincs orvosság ilyen esetre. De van,

Krisztusra mondom. Ha megfogadod a tanácsom, ígérem, hogy árbóc és

is megmentelek. Téged, őt és magamat. Csak így neked. Ne késlekedj.

Sies, hozd egy mosóteknőt vagy fürdőkádat mindannyiunknak. Nézd meg,

nagy legyen, hogy úshassunk a vízen. És szerezd ételt, amennyi egy napra elég. A

nagy eső másnapra megenyhül, és reggenre leapad. És küldd el Robin -t, az

inasot, és Jill -t, a szolgálót. Ha megtaláltad a mosóteknőket, rezsd el

magasan a tető alatt, hogy senki meg ne lássa.

És minden teknőbe tegyél egy baltát, hogy elvághassuk vele a kötelet, ha elér

bennünket a víz. És mi, mint a földurai, épek és sértetlenek leszünk, mint Noé

és a feleséget. És tarts távol magad asszonyodtól, mert jaj annak, aki a

testiség bűnébe esik azon az éjszakán.

Igen, igen.

Csies, lásd munkához, és Isten segítsen.

Köszönöm szépen!

Ennyi, elég, és most csitt!

Tapsaló, figyelj rám! Nincs otthon a Tapsalós! Egész nap nem látszik senki! A

két dolgáját gondolva küldtek! Az egy kis Elisonot egyedül uralkodik az

Gyorsan, vedd le a ruhádat. Te pedig vedd le a nadrágot.

Gyorsan, látni akarom. Nem, először te, az Istenért.

Kérlek.

Addom, hogy látni akarom.

Vedd már le, vedd le.

Mi csinálsz, édes mézecské?

Alison, szépséges madárkám, édes gyökerem, ébredj! Szerelmem is,

nekem! Ez ápszalom.

Alison! Elkezdődött képzelni, mennyi ajándékot tukmát rám, hogy megnyerjen.

Alison! Édes bort. Szeres madárkám! Még sört.

Fűszeres sörfőzetet.

Édes gyümölcsös süteményt.

Frissen sült göngyölt ortyát.

És mint hogy városi lány vagyok. Sok -sok pénz.

Menj az ablakomból, sekrestés!

Más férfit szeretek, jobban, mint téged.

Hű, szerelmet, ilyen bánat még nem ért. Ha más nem kaphatok, legalább egy csókot

adj. Csak egyetlen csókot.

Ha megkapod, elmégy utadra?

Igen, szerelmem.

Ha csöndben maradsz, jót nevethetsz.

Várom a csókat, Alison!

Gyorsan! Ne, hogy a szomszédok megátszanak!

Most már, hogy úr leszek, remélem több is jön még utána.

Köszönöm, hogy

megtaláltad.

Mit akarsz?

Aranymertűt hoztam neked. Anyám adta, drága lélek. Csodaszép a vésése. Ha

hadd még egy csókot. Azt hiszem, hogy most éljövök, jó?

Jó.

Víz csak rám.

Első. Jössz már.

Csak még egy csókot adj. Egyetlen csókot.

Válaszolj, édes madaram. Tudom, hogy hallasz engem.

hogy nekünk asszonyoknak mi a legfőbb keztelésünk, szükségünk van a

plecskálkodásra. Ez az egyik legfőbb gyöngyünk.

Minél inkább megfosztasz őre, annál inkább kell.

Beszéljeted már?

Engem ne visszegy le! Nem leshetem rögtön a kívánságot.

Milyen szormás hátsó!

Sziasztok!

Oxfordi diák.

Örvendek a szanyom.

Én is nagyon örvendek a szerencsének.

De nekem úgy rémlik, mintha már láttam volna önt valahol. Ki tudja, hogy...

Fiatal csődör, nem tagadom, de őszintén.

Megesküdtek rá a férjeim.

Nincs jobb bokros kiskert, mint az enyém.

Egész bászvárosában. De drágám, neked férjed van, ha nem tévedek. Nem

kérkedésből mondom, de soha nem adom fel házasodási terveimet.

Soha.

Kertévesz össze a buta egérvel, amelyik rejtek helyül egyetlen lyukat tart.

Ha akarod, holnap elmehet vele megnézni a körmenetet.

Azért jöttem, hogy beszéljek vele, Jenkin.

Beszélj. Tudd meg, Jenkin, hogy megbabonáztál.

Tár is volna tagadni.

Én? Igen.

Egész álló éjjel rólad álmoztam.

Meg akartál ölni.

Hanyad feküdtem az ágyamon, és az egész vérrel volt teli.

Megfogtad rögtön a szívem.

Most már vegyél is feleségül, Jenkin.

Feleségül? Még túl fiatal vagyok.

Tudod, hogy férjem nemrég kilehelte lelkét.

És mindenki, aki csak jártas az ilyesmiben egyetért, hogy az álmom jót

A vér, az aranyjele.

Azt pedig az én hőn imádott kis ötödik férjem meghoztam, ha vizelni akar.

Jenkin.

Remélem, nem kell megbánnom, hogy neked adtam minden földens járadékom, amit a

negyedik férjem rám hagyományozott.

Ebben a könyvben itt adál?

Kit érdekel, mi áll abban a könyvben?

Rohadj meg a könyveddel együtt!

Az áll, hogy Simplicius Gallus eltaszította a nejét még hozzá örökre,

csak mert hajadon főtt lépett az utcára egyetlen egyszer. És itt van Éva,

kinek romlotsága miatt nyomorba dölt az emberi nem.

És Krisztus kínhalált szenvedett. Jaj, csak nem!

És Xantipe vajon?

Miért borította az éjjeli edényt Szokrati észfejére? Mire az a bolond?

Letörölte a fejét, és csak annyit mondott.

Hogyha bizony mennyderög, akkor bizony zápor esik.

Csenkéne!

Tudod, mennyire gyűlölöm azokat, akik a hibáimat olvassák fejemre, ahogy most

te!

Te kis senkiházi!

Jézusom!

Hát megöltél, hogy megszeret birtokom és a pénzem.

De megbocsátok neked.

Megbocsátok neked, Jenki, nem?

De még mielőtt meghalok.

Gyere, gyere ide.

Adj egy utolsó csontot.

Egy utolsó. Bocsáss meg.

Kanyargok, bocsáss meg.

Jól van, megbocsátok.

Nagyon félek, kedves igazgató uram, hogy ez a betegség ágyhoz köt, mint egy

újszülött gyermeket, és ami még jobban elszomorít, hogy mások visszaélnek a

helyzettel, és szimkin a molnár még több gazdát lop el, mint eddig.

Igazgató úr! Igazgató úr!

Igen? Látván, hogy gondokunk haldoklik, legalábbis úgy fest, mintha bármi egy

percben meghalhatna.

Nem engedni, hogy mi kettőt szemmel tartsuk, hogyan őrli a molnár a gabonát?

Igen, nos hát, amint azt Bőfiusz mondja... A nyakunkat

tettük rá, hogy a Molnár nem fogja ellopni a termés negyedét sem csellel,

erővel.

Nos, induljatok, derékdiákok.

Talán így lesz a legokosabb.

A Jóisten ódjon benneteket.

Jó reggelt, Simkin!

Jó reggelt!

Micsoda kellemes meglepetés! Két diák jön a gondok helyett. Mi célhozott erre

benneteket? Úgy fest, a gondokunk halódik.

Mi vállaltuk, hogy elhozzuk a gabonát, és megőrölve hazavitt. És mihez kezdtek,

amíg én a munkámat végzem?

Istenemre, állunk a garat mellett, és nézzük, hogy megy bele a búza.

Apám vérére esküszöm, még sose láttam, hogy jár fels alá a garat. Tedd a gyón!

Én addig azt figyelem, hogy a hullik bele a...

Jól van,

legények. Vegyétek le a zsákot, a lóli. Hozzátok ide.

Kicipeli a zsákot. Add ide majd én.

Erre, erre.

Jó molnárnak lenni, igaz, legények?

Érezzétek otthon magatokat.

Lássatok hukához.

Hé, kormányos, mitorlát fel...

Többet lopok.

Köszönöm, hogy

megnéztétek!

Tessék, tiaim! Nem mondhatjátok, hogy nem megy gyorsan?

Érdekes ez a garat.

A tegnőre állni is érdekes.

Mindenható Isten a ló.

Igazgató lova!

Eltökött! Mi?

Merre ment?

A lovatok a mező felé futott a vatkancák után, ahogy csak a lába bírta.

Előlünk nem ugrik meg, az biztos! Gyere!

Miért nem kötötted be az istálóba, te pajolkó?

Asszony, hozd a korpát! A zsákok felét azzal töltöm meg! Nem bíztatok bennem,

mi? Nézd, hogy futnak! Mint a játszadozó gyerekek!

Szabad!

Jó estét!

Jó estét!

Fáradtak vagytok és csapzottak, mint az ázott birka. Szegény párák!

Megfogtuk a lovat, de az Isten szerelmére adjon nekünk szállást és

estére szünkint. Természetesen, becsülettel megfizetjük.

Ha már így alakult, maradhattuk. A házam ugyan kicsi, de két diáknak azért még

tudunk helyet szorítani.

Ne lógassátok az orrotokat! Higgyatok egyet a jó öreg molnárral!

Az atya, a fiú és a szent lélek nevében.

Aszol, Joe. Már.

Hallottál már ilyen szenebolát?

Hallgatni csodaszörnyű koncert.

A molnár úgy horkol, mint egy igás ló. Hasebben nézzen, ha farkat és szarvat

ragasztanák. Soha nem fogok elaludni.

De ki akar mai elaludni, igaz?

Veszet kutya legyek, ha meg nem próbálkozom ezzel a menyecskével.

Különben a törvény is megengedi az elégtételt. Van egy olyan törvény,

azt mondja, ha valakit egy módon megsértenek, joga van más módon

venni. Csak óvatosan ellen. A Molnár veszedelmes ember. Föl ne ébresszük,

különben csókvált ezt mindkettőt. Csak nem ijedsz meg tőle. Menjen a pokolba.

Milyen móka ez?

Úgy állsz bosszút a Molnáron, hogy elkapod a lányát? Én meglapuljak itt,

egy zsákrumpli.

Azt mondják, hogy buzerás vagyok, vagy hülye.

Magadra vesd, nézd meg, mi van itt.

És mit szólt az enyémhez?

Nem rossz.

Nem bírom tovább. Vigyázz!

Vigyázz!

Hol van a bőcső?

Aztán nem érdekel.

Majdnem rossz tányba hújtam.

Jó napot

kívánok!

Mindjárt reggel van, nem maradhatok tovább. Ha bármikor szeretőre van

számítatsz rám. Drága szerelmem, Isten áldjon. De mielőtt elmész egy dolgot,

hadd mondjak.

Mikor hazafelé indultok, mindjárt az ajtó mellett találsz egy szakajtó

ami a ti búzátokból készült. Én segítettem az apámnak ellopni.

Jó kedvesem, Isten kísérjen utadon.

Hé, John, te tökfej. Ne húzd a lóbört.

Háromszor búboltam meg a molnár lányát, de meg csak lapúsz az ágyadban, mint a

nyúl. Te átkozott sátán pajzot! Mit csináltál?

Megöllek itt a nemre!

Megöllek! Segítség!

Segítség! Még kinyitj!

Megölik itt egy másik!

Mi a kény, hallod?

Ébredj már!

Gyere, John, tűnj!

Legyen férjem!

Isten veled, szívem. Isten veled.

Kóstold meg, Johnny, ami lisztünkbe készült.

Gyerünk!

Várj egy kicsit. Mi a baj? A királynőn vagy.

A királynőn vagyok.

A legjobb példa erre a herceg esete. Rabul ejtette és romlásba döntötte a

bűnösszebedét. Elveszítette a köztiszteletét és uralkodott. betűletét!

Szent igaz!

Hozzatok magatokkal kést! Nyakon csípjük az az embert, aki barátunkat megölte!

Isten legyen veletek jó ura. Hitványvén ember, ki vagy te nyakig beburkolva,

mint egy barát? Öreg vagy, miért élsz egyáltalán? Nincs a földön ember.

Legyektán akár Indiában, a legkisebb faluban, vagy városon, ki elcserélné

éveit pénzségemmel.

Így hát szegényen és nyomorultan járom a világot.

Kezemben a bot, az ajtókon bekopogtatok.

bekopogok a botommal, és azt mondom, drága anyám, engedj be csontjaimat,

nyugtathatom már.

Anyám, mindenemet odaadnám egy szemfedőért, melyel magamat betakarnám.

adja meg nekem ezt a kegyelmet.

Uraim, nem illendő egy öreget így kicsufolnatok. Ne bántsátok az öreget,

majd öreg fejjel benneteket is kíméljen.

Most eggyedjetek útamra, és Isten veletek. Járjatok békével, indulok már

Nem, öreg, nem mégy el ilyen könnyen Szent Jánosra.

A haláról beszéltél az előbb, aki elrabolt a barátunkat. Fogadok, a kéme

Mondd meg, hol van, különben megfizet.

Szövetkeztetek, biztosra vettem, hogy ipjakat öljetek.

Hát, uraim, annyira keresitek a halát, menjetek végig azon a kanyargos

esvényen. Ott hagytam az előbb, az erdőben hitemre, egy fa alatt.

Látjátok azt a tölgyet? Ott alatta megtaláljátok.

Isten áldjon, és javítson meg benneteket.

Hé, cimborák, mostantól gazdagok vagyunk. De hogy vigyük el innen? Még

van, tolvajnak hisznek, Istenemre.

Egyikünk fusson be a városba kenyérért és borért, a másik kettő addig vigyázzak

kincsre. Ma éjszaka elvisszük és errejtjük. Dick a legfiatalabb.

Patikárius uram, egy kis méreg kéne. Elszaporodtak a patkányok, és a csirkéim

közgörény garázálkodik. A méreg talán elpusztíthat.

Adok én neked olyan mérget, amiből egy búzatemnyi is olyan gyorsan hat, és

erős, hogy bárki meghalt tőle, mielőtt kettőt lépne.

Sziasztok! Szedd a lángot!

Még mindig nem vagy itt! Gyere!

Gyorsan!

Emlékszel? Megfogadtuk, hogy testvérek vagyunk. Jól figyelj, mit mondok.

Halihó! Ketten vagyunk. Mi vagyunk az erősebbek. Amint ide ér, oda mész hozzá,

mint a tréfából birkózni akarnál vele.

Én előveszem a kézem, és te is úgy teszel.

Megöljük, és ott hozunk a kincsen. Jó?

Hé, ciporák!

Meghoztam a bort!

Ideje volt!

Mindjárt szomja halok!

Gyorsan! A kritus át de szomjas vagyok.

Szerelmes barátom.

Mindig mondtam, hogy te vagy a legjobb csimborám.

Milyen csinos kis senged van.

Most

pedig,

Johnny. Együnk, igyunk, mulassunk.

Később majd elkaparjuk a hullát.

hogyha a fiú is a szent lélek nevében áll be.

Hmm, finom ez a sütemény.

Deus híg, Thomas barátom.

Isten legyen irgalmas hozzá!

Sok bőséges adományt kaptam, és sok jó ételt tettem itt ezen a széken nálad.

Mostom, testvérem, úgy hallottam, más barátok is bőven kaptak javaidból.

Ezért vagy beteg, Tomas, drága barátom.

Miért adtál ponzabot egy kolocstornak, és négy kecskegidát egy másiknak?

Mert mit ér egy negyed, peli, ha még több részre osztják?

Az egységes, egész, egyben erősebb, mint sok kis részre szorva. Egy dolgot

adhatok, mi csak az enyém, és nem másé. Ezt bizton tudom.

Csak hogy lásd, mennyire hívetek vagyok.

Igen, igen, mindig is az voltál.

A legértékesebb dolgot adom nektek, amim csak volt életem során, de csak egy

feltétellel. Ha úgy osztod el, hogy mindenkinek egyenlően jusson, egyik

szerzetes se kapjon belőle többet, mint a másik. Hitemre esküszöm!

Akkor nyújj be a hátam mögé, és kutasd alaposan.

Az ülepem alatt megtalálod azt, amit Ditkon odarejtettem. Az mind a tiéd.

Lejjebb! Lejjebb! Mere!

Hol van? A hátsóm alatt. Pont a hátsóm alatt. Ott van már a kezed az ülepem

alatt. Pontosan alig annál. Akkor tessék!

Ki vagy te?

Velem kell jönnöd. Gyere!

Hova? Teszünk egy látogatást a pokolba.

De miért?

Mindenkinek azt kell tenni, amit odafönt eldöntenek, úgyhogy gyere. Ó, te jó

Isten. Csukd be a szemed.

Gyerünk, jó szorosan.

Egy, kettő, három.

Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Itt érnek véget a kenterbőri mesék, melyek csupán a mesélés öröméből