Original subtitles

Istenem! Édesapa!

Jaj, de örülök!

Tamáskát is elhoztad?

Sorsára hagytam volna?

Mint a többiek...

Most már jön velem, mint a múlt.

Nem válhatok meg tőle.

Szembe kell néznem vétkeimmel.

Nem értem, mire gondolsz.

Meg kell találnom Saroltát.

De hát te kergetted el...

A születésnapodon.

De ez csak az egyik bűnöm.

Sok minden megváltozott azóta.

Csak a meséim maradtak...

Meg ez a féleszű...

Mindent rátok hagytam.

Már meg is köszöntük. Kukunda is, én is.

De Sarolta semmit sem kapott.

Elkergettem.

Elborított a harag.

De egyet ne feledj: Amióta roma a roma...

a mesék a mi gazdagságunk, nem a traktor.

Tudod mennyi hitelt vettünk fel arra is?

Attól meg nem leszel paraszt.

Eladósodtam, Ilka.

A legkisebb lányomnak, Saroltának.

És még valakinek, akit már hiába keresnék.

És mégis fizetnem kell.

Mielőtt elvisz a halálmadár.

Neked az agyadra mentek a saját meséid.

És ha nem fogadod el? Akkor se pénz, se ház.

Nincs mese: ők az erősebbek.

Ezt velem nem tehetik meg.

Dehogynem. Már láttam is a papírokat.

Szóval ti elfogadtátok.

Nem úgy, hogy el... de... Hát, szóval el. Tudsz jobbat?

Én ahhoz a pénzhez nem nyúlok.

És Istenemre, ők se nyúljanak a házamhoz!

Istent ebből hagyjuk ki. Ő is kihagyott minket.

Ide pedig nem jönnek.

Felejtsd el a meséidet, Lovér. A tanács az más.

Majd meglátjuk, kinek lesz igaza.

Csirkeólba zárta az apját. Vakuljak meg, ha nem.

Miféle roma az ilyen?

De a lánya? Beszéltél már vele?

Csakugyan kizárta?

Az árvaság a fejébe... Nem is fogok vele beszélni...

...a kis szuka. A kutyák ennék meg a csontjait!

- Lehet, hogy tévedsz. - Vakuljak meg, ha tévedek.

Csirkeszarosan jön elő minden hajnalban.

mert már két hete a csirkeólban alszik.

Lovér, hol van Sarolta?

Ugyan, Rostás, hallgass! Hadd gondolkozzam!

Ott van! Sarolta! Trombitálj!

Trombitálj!

Boldog születésnapot! Sokáig éljen édesapánk!

Trombitálj!

Gyerünk, te lány!

Az én lányom, Juli, fönn Pesten, cseppet sem restelli magát.

Még a külföldiek előtt sem.

Apádnak, drága lányom.

Hiszen... születésnapja van.

így nem tudok...

Rajtad a sor! Még trombitát is kaptál tőlem.

Köszönöm a trombitát, de...

És nem csak trombitát.

Az örökségedet is, mindhárman megkaptátok, előre.

így nem tudok.

Mert én nem fogok a tanács pénzéhez nyúlni.

Utoljára vagyunk így együtt.

Nővéreid már kifejezték a maguk szeretetét.

Most lássuk a tiédet. Játsszál!

Parancsra nem tudok.

Elég volt!

Takarodj ebből a házból!

Nem vagy a lányom többé!

Édesapa!

Istenem, micsoda öröm! Tamáska...

- Jozsó nemsokára itt lesz. - Hát itt vagyunk.

Remélem, itt maradsz nálunk?

Meg kell találnom Saroltát.

Nicsak ki van itt!

Apuka!

Pálinkát! Apáék örömére is!

Ugye nem haragszik, hogy én is apának hívom,

de magától többet kaptam, mint az igazi fateromtól.

Jobban alszol a mi ágyunkban.

Ha a gyerekek felébresztenek, mondd el nekik egyik mesédet.

Feljött a mi napunk, drága!

Milyen nagy ember az apád, hogy nekünk adta azt a pénzt!

Remélem, a gyerekek hagyják majd aludni.

Megvan a szerencsénk, romnyi!

Minden pénzemet befektettem,

de nem csíptek el, és nem is fognak!

Hagyj már békén, Jozsó!

Párizsba viszlek, divatbemutatóra.

A gyerekeinket a Kempinskibe járatjuk majd iskolába Pesten...

A Kempinkski egy kocsma, nem iskola, te bolond...

Az sem baj!

Halkan, felébrednek a gyerekek...

Akkor majd csinálunk olyat, amelyik jobb alvó...

Tátva ne maradjon közben a szád, mert megint lány lesz.

Ne menj a vízbe, megfulladsz: ne menj a tűzbe, meggyulladsz

A fináncok?

Nem jutnak azok a nyomomra. Megmutatom a többit is.

Apa... ez a magáé.

- Nekem nem kell. - Pedig van egy pár!

Talán Tamáska boldog lesz vele.

- És milyen úton került ez ide? - Milyenen, hát az M1-esen, fater.

- És ez az út hová vezet? - A profitba, fater!

Apa, igazán máshol talicskázhatna.

- Csinálok egy kis helyet itt. - Minek?

Hogy csináljak én is valamit.

Én meg azt mondom, ne csinálja. Különösen most ne.

Istenem, végünk van!

Köpjön az asszonyod a levesedbe, mielőtt felforr!

Kinyírlak!

Szétrúgom a fejed!

Te szemét! Megnyúzlak elevenen!

Tönkretettél!

- Ne bántsd a bolondot! - Menjen az útból, fater!

- Hagyd a bolondot! - Amíg szépen mondom...

Tedd el a késedet.

És nekem ne parancsolj.

Hát lássuk...

Na jöjjön, fater, szúrjon meg!

Szúrjon! Szúrjon!

Hiszen nem először csinálja!

Légy átkozott!

Lovér, neked megállt az órád.

Gondolod, hogy a te házadat kikerüli a buldózer?

Én nem alkuszom.

Egy fikarcnyit sem. Lássák, hogy különbek vagyunk.

Isten áldjon, Rostás!

Istennel talállak benneteket.

Szerencsét adjon az Isten!

Nem látták a... lányomat?

Saroltának hívják.

Alacsony, trombitál.

És szép.. nagyon szép.

A méntelepen dolgozik egy lány. Pont ilyen, ahogy mondja.

A dabasi lóvásáron biztosan tudnak felőle.

Vakuljak meg, ha nem az igazat mondom.

Volt egyszer egy öreg cigány...

Beteljesedett...

Beszélni akarok veled, Sarolta.

- Pihenj, apa. - Nincs már időm.

Mielőtt meghalok, szembe kell nézzek a bűneimmel.

Ne beszélj apa, ha fáraszt.

Megtagadtam a cigánytörvényt, a legfontosabbat.

Aki nem tud szeretni, még a halál sem váltja meg.

Ez a tied... édesanyádé volt.

Neked őriztem.

Csak te maradtál nekem.

Kérlek, bocsáss meg nekem.

Hogy tovább mehessek. Még van egy utolsó feladatom.

Indulunk, Tamáska.