Original subtitles

L A P U S N E A N U V A J D A V I S S Z A T É R

Szereplők:

1564 tavaszán visszatért az országba, és az év októberében a "Magas Porta" segítségével

Moldva uralkodója lett, második alkalommal szerezve meg a trónt,

Alexandru Lăpușneanu vajda.

Ezek a hegyek? Tanultunk róluk, de még nem láttam. Csak a tengert láttam.

Nem emlékezhetsz Moldva hegyeire.

Moldvában magas hegyek vannak. És erdők. Sebes patakok.

És Moldva, az Ön országa.

Nem szeretem a hegyeket. Moldvában van tenger?

Nincs.

Moldvának nincs tengere.

Isztambulban a tanítók azt mondták nekem, Moldva - egy kis ország.

Az Ön országa olyan nagy, amennyi szabad hely adatott

a szívében.

Nem értem. Moldvában a szultán uralkodik?

Nem, nem a szultán.

Az apja - Moldva uralkodója.

Uralkodója?

Ő a pasa?

Itt az ideje, hogy felöltözzön.

A vőlegénye már elindult.

Rendben. Öltöztessenek fel!

És hogy kell nekem megszólítanom őt?

Csak akkor nevezze apának, ha kettesben vannak.

Amikor valaki más is van ott, akkor Felség.

Hagyják már abba a harangozást!

És a trombitálást is!

Nyissák ki a kaput!

Üdvözöljük, Felség!

Örülök, hogy látom, Moţoc bíró!

Milyen újdonság van Suceava (Szucsáva) erődjében?

Készülünk az esküvőre.

Már csak a vőlegény hiányzik.

Ha jól látom, nem késtem el.

Nem.

A megfelelő időben érkezett.

Moldva várja Önt.

Felség, Bogdán vajda fia beszélni óhajt Önnel.

Ki?

Én.

Ki vagy te?

Alexandru, III. Bogdán vajda és Anastasia Lăpușna fia.

Törvénytelen fia.

Stefan cel Mare dédunokája és unokaöccse az Ön néhai férjének,

a fényességes Petru vajdának.

Egy törvénytelen fiú.

Parancsolja meg a katonáinak, hogy menjenek ki innen.

És vegyék le a fejfedőjüket a jelenlétemben.

Fejfedőket levenni.

Maradjanak a helyükön.

Mit akar itt?

Nem akarok mást, csak megvédeni!

Moldva trónját, melyre jogosult vagyok és a lánya kezét.

Moldva trónjára, mint ahogy a lányom kezére is több pályázó van,

mint katona, aki megvédene minket.

Hogy tudott ide jönni?

Ez könnyebben ment, mint kellett volna,

mert nincs itt egy tisztességes ember, aki megvédené Önt és az országát.

Mostantól én fogom megvédeni Önöket.

A harangok, amiket hall, lányom házasságát jelzik Zșoldea-val.

Nem hiszem, hogy Zșoldea-nak joga volna a Mușat dinasztia trónjára?

Ahogy kellett megbüntettem őt, elküldtem egy kolostorba, hogy elmélkedjen az örökkévalóságról.

Nem közölt kellemetlen hírt velem, én nem akartam, hogy Zșoldea legyen

a férje a lányomnak, és ő sem akarta.

Bojárt akart.

Utasítsa a katonákat, a termet elhagyni!

Minden ajtóhoz állítson őrséget!

Hány éves? Van birtoka?

Nem tűnik túl gazdagnak.

Idegen országban nem lehet jól élni, asszonyom.

Moldvának és a lányának nem tudok nyújtani semmit, csak a hűségemet.

Ha nem hazudsz, és Bogdán fia vagy, akkor Ruxandra az unokatestvéred.

És, persze, azt akarja mondani, hogy a keresztény törvények tiltják

az unokatestvérek közötti házasságot?

De nem ugyanaz a törvény tiltja a lánya házasságát testvére gyilkosával?

Meg kellene védenie őt, hiszen az anyja.

És ápolgassa alkalmatlan fiait.

Megpróbálom örökre töröltetni a nevüket

a temetkezési naplóból és egyéb feljegyzésekből.

Bárd által töröltetni őket.

Ahogy az már meg is történt.

És a harmadik fia,

Constantin,

kénytelen lesz visszahívni Isztambulból.

Hadd jöjjön csak ide, a trónunkhoz.

Miért hívnám?

Azok után, ahogy itt viselkedik.

Asszonyom, viselkedésem miatt csak Isten előtt kell számot adnom.

A fiának vissza kell jönnie ide, hozzánk.

És mindazokat a fiakat, rokonokat, unokatestvéreket, akik elszakadtak

Moldvától, el kell veszejteni.

Majd nekem lesznek saját fiaim és lányaim.

És Önt, hogy szólíthatom?

Hívjon mamának,

de csak, ha magunk vagyunk.

Mint most.

És ha van valaki más is,

akkor Felségnek.

És ezek a gyerekek, a testvéreim, ők is így szólítják

Nem.

Ők bármikor nevezhetnek minket apának és mamának. De Ön nem.

Miért? Azért, mert én távol éltem Önöktől?

Nem.

Azért, mert egy nap Ön lesz Moldva uralkodója.

Akkor, amikor az apja,

Őfelsége Alexandru vajda,

már nem lesz.

Ha Petru Rareş veje lesz...

Legyen meggondolt és tisztességes.

Ne igyon, és ne legyen nőcsábász.

Tartsa be a törvényeket.

Hajtsa be a térdét és esküdjön!

Ez parancs volt.

Asszonyom ettől a naptól Moldvában én parancsolok.

Menjenek és nézzék meg, hogy a lovak rendesen el vannak-e látva.

Adjanak nekik gabonát. És a víz ne legyen túl hideg!

Az ország uralkodója egészséges, minden sérüléstől mentes.

Az ország nagy bojárjai nem kívánnak részt venni a beiktatáson.

Nagyon jól teszik. Nem is hívtam meg őket.

Nem akarom a kenyeret és a bort megosztani az esküvői asztalomnál árulókkal.

A kezdetektől ismerem mindet,

tudom jól, kit hívjak meg az asztalomhoz.

Osszanak szét a katonák között ételeket és italokat az ünnepre készülve.

Dorevel írjon levelet az összes szomszédos fejedelemnek és uralkodónak,

akikkel szeretnénk kapcsolatot teremteni, és követeket küldeni hozzájuk.

Hadd tudják meg, mit várunk tőlük,

és mit tudunk adni cserébe, mit várhatnak el tőlünk.

És most, Tomşa barátom, adja át a mennyasszonynak az esküvői ajándékomat,

amit még Lengyelországból hoztam.

Egy smaragd gyűrűt.

Ez elég szegényes ajándék Petru vajda lányának.

De kérem, tegye hozzá a megingathatatlan hűségemet.

Az ilyen adományt megfizethetetlen.

Tudta, hogy én már nem vagyok fiatal?

Egy uralkodó lánya nem akkor megy férjhez amikor eljön az ideje,

hanem amikor az ország érdeke megkívánja.

A bojárok úgy döntöttek, hogy az országnak végül csak kellett adnia nekem egy férjet.

Sajnálja, hogy én kerültem Zșoldea helyére?

Nem szeretem Önt, de nem is gyűlölöm.

Szerető férje leszek és jó apja gyermekeinknek.

Egy Muşat (királyi dinasztia) csak Moldvát szeretheti.

Szeressen és legyen hű a halálomig.

Hű leszek a halálomig.

Szüljön nekem sok tisztességes gyermeket.

Szülök Önnek és Moldvának sok méltó gyermeket.

Felség, előkészítettük Önnek az éjszakai szállását egy kolostorban.

Az idős atya még Neamț-ban volt tanonc.

Nagyon boldog, hogy vendégként fogadhatja Moldva uralkodóját

Éhes vagyok.

Holnap reggelig nincs mit enni.

Nagypéntek van és Őfelségének szigorúan kell venni a böjtöt.

Maga, Stroici,

és maga, Boldu,

miért rejtegetik a komor arcukat mély fejhajtással?

Ki maga? Nem ismerem.

Grigore Trotuşan vagyok,

az ország felső részéből.

És ki jelölte meg a kardjával?

Egy tatár. De többre már nem volt ideje,

mert lecsaptam őt.

Úgy!

Mindig az a jobb, ha előbb cselekszünk, mint a másik.

És te?

Tudor vagyok, az öreg Sendrea fia.

Felséged parancsára kész meghalni, ha szükséges.

Miért lenne szükséges?

Békében élünk a szomszédjainkkal.

Nem harcolunk, ami azt jelenti nincs is ellenség.

Miért kellene meghalni?

Valaki utál engem?

Gyűlöletre gyűlölettel fogok válaszolni, tudva, hogy a gazember azzal érkezik.

És hűséggel válaszolok a hűségre.

A népnek a hűségéért cserébe hűséggel és kegyességgel fizetek.

Kegyességemmel.

Moţoc, olvassa fel a földjüktől megfosztott áruló bojárok névsorát!

Zșoldea bojár uradalmai,

a trónbitorló és

Moldva uralkodójának gyilkosától,

a földjei elkobzandó, Moldva uralkodójának parancsára...

Felség... a föld...

Elvesszük tőle, hogy megfizessük a török sarcot.

Hozzászoktak, hogy a szegények pénztárcájából van fizetve.

"Zșoldea bojár testvéreinek,

Constantin és Mihail birtokait,

hatalmunknál fogva átruházzuk

a hűséges Moţoc bírónknak. "

Mi ez, Tomşa?

Semmi, uram.

Ennek a városnak a kapuit Moţoc bíró nyitotta meg,

megkímélve a fejüket, amik kard által hullottak volna le.

Olvassa tovább!

"Toma Trotuşan az uralkodó fegyverhordozójа

nekünk ajándékozta... "

A bátyám földjét senkinek nem ajándékozhatja oda!

A gazember bátyja a hegyeken keresztül elmenekült Erdélybe.

De én nem menekültem el, és nem is akarok.

A szökésben lévő földje jogilag az enyém.

Ez a föld ősidők óta a mi családunké.

És soha senki, nem mert hozzányúlni.

A parancsom értelmében elvesszük a birtokát.

Próbálja meg, Felség.

Még az uralkodónak is szükséges ismernie a nagy bojár családokat.

Ezeknek a családoknak rokonai vannak az Alsó országon kívül,

Havasalföldön,

és külföldön, Lengyelországban és a hegyeken túl, Erdélyben.

Ne kockáztasson meg egy lázadást. Hívja őket!

Hogy még azok is körülöttem legyenek! Nem elég, hogy ellenem áskálódnak!

Minden elmenekült birtoka el lesz véve

és a hűséges embereknek lesz odaadva.

És ha az országban nem lesz elegendő bojár, kinevezünk újakat, őszintéket és tisztességeseket.

A bátyja birtoka át lesz adva a parancsom értelmében, Tomşa-nak.

És ne próbáljon ellenkezni, különben meghal.

Sorolja tovább Moldva ügyeit, vornik (bíró).

Ennek a földnek az emberei szántanak, vetnek, kereskednek.

És senki sem felügyeli őket?

A nyereséget elviszik a brassói kereskedők

a Lwów-i és a Lipsk-i (Lipcse) szarvasmarha piacra.

Az ország uralkodója mégsem mehet bikákat árulni.

Miért ne mennék! Menjenek, maguk is eladhatnának néhány dolgot.

Petru vajda halakat árult.

Én egyszer marhákkal kereskedtem. De nem adtam el az országot!

A magyar és a krími-tatár kereskedők

szeretnének 3 ezer lovat vásárolni.

Megérkezett a német császár,

Havasalföld uralkodójának és Chiajna asszony,

Felséged sógornőjének nagykövete.

Őfelsége Havasalföld uralkodója és Chiajna asszony küldte ezeket,

kívánva Felségednek jó egészséget és hosszú uralkodást.

Ajándékként küldték Önnek ezt a sólymot

és ezeket a galambokat.

Engedje el őket veszély esetén

és ugyanazon a napon megkapjuk üzenetét Târgoviște-ben.

A galambok gyűrűi jeleznek udvarunknál.

Tegye ide mellém a sólymot!

Őfelsége Chiajna asszony azt üzente Önnek, hogy ne várjon semmi

jót a német császári udvartól.

I. Ferdinánd német-római császár magának óhajtja Erdélyt.

Egyesíteni kell Önnek a moldvai és a havasalföldi seregeket

és megtisztítani a hegyi településeket, amiről Chiajna asszony beszélt.

És Mircea V. Ciobanul (V. Pásztor Mircea) vajda, mit mond?

Mircea uralkodónknak ugyanaz a véleménye, mint Chiajna asszonynak.

És ez így jó.

És volna még Felségednek és Ruxandra asszony számára

egy titkos megbízatásom, Chiajna asszonytól.

Ferdinánd német-római császár nagykövete!

Császárunk tudni óhajtja,

felséged titulusának értelmezését "princeps Daciae" (Dácia fejedelme).

Miként jutott hozzá Moldva uralkodói címéhez.

És csak így felteszi nekem ezt a kérdést,

egy ilyen fárasztó út után?

Ez nem kis jelentőségű kérdés, és a válasza sem az.

A császár megköveteli, hogy váljék igazi keresztény szövetségessé

a pogányok elleni harcban.

Mondja meg a császárának, hogy nekem mindenekelőtt Moldvához kell hűségesnek lennem.

Ha a keresztény testvéreim akarnak lenni számolhatnak hazámmal,

barátokká válhatunk.

Ön nem válaszolt császárunk kérdésére.

Talán a "princeps Daciae" titulusa mellé, magának óhajtja

Erdélyt is?

Mi nem kívánunk meg semmit, ami a másé.

Ezt az Önök császára teszi.

És a válaszunk: szeretnénk barátja lenni a mindenkori erdélyi uralkodónak.

Ön elismeri az ateisták politikáját!

Az én Istenem - maga, Moldva!

És megvédem minden fajta ellenséggel szemben,

legyen az keresztény vagy pogány!

Igyekezzenek a császárukhoz a válaszommal.

Mit küldött még nekem a nővérem, Chiajna asszony?

Felség, az ispán Sendrea fia beszélni szeretne Önnel.

Felség,

méltóztassék kiküldeni a nemes hölgyeket.

Elisafta nagyasszony, Ön is elmehet.

Bocsásson meg, felség.

Őrség!

Őrizzék az ajtót. Senkit ne engedjenek még a közelébe sem.

Felség, egy úr érkezett ma este Suceava-ba (Szucsáva), és hozott Önnek

egy levelet Iacob Eraclid hercegtől, a német császár udvarából

Ki ez a Iacob Eraclid?

Egy hercegi leszármazott, Felség.

Nem ismerem és nem is tudok róla semmit.

Minden királyi háznál lehetnek ágak ágazatok, melyeket

néha nem ismerünk.

Iacob Eraclid herceg megfordult már az összes európai udvarnál.

Meggyőződtünk erről.

És mit kíván?

Szeretne a moldvai udvarhoz jönni,

Felséged közelébe. És Ruxandra-hoz.

Ön, közeli rokona.

Szeretné a moldvai uralkodót szolgálni.

Moţoc bíró tud a hercegről és erről a levélről.

Moţoc bíró előtt nem ismeretes ennek a levélnek a tartalma.

Miért nekem beszélt először erről a hercegről?

Minden, ami a családunknál történik Alexandru vajdának kell

megtudnia először.

Alexandru vajda nem szereti a rokonságot, Felség.

A herceg Felséged pártfogását kéri.

Ahhoz előbb meg kellene ismernem őt.

A herceg, tekintettel, hogy járatos az összes európai udvarnál,

mindig hasznos lehet.

Hasznos, miben?

Hasznos minden tekintetben.

És "tekintetben", hála Istennek, bővelkedik,

a moldvai udvar.

Elisafta asszony,

egy követet kell küldenem Isztambulba.

Parancsoljon, Felség.

Ezt a levelet kell elvinni a fiamnak, Constantin hercegnek.

Bízza Albota-ra, aki a hegyeken túlról érkezett.

Megbízható emberei vannak.

Hová tart, asszonyom?

Nem adok felvilágosítást senkinek, aki nem az udvart szolgálja.

Én Őfelségének Petru vajda özvegyének szolgálatában állok.

Egyedül ő rendelkezik velem.

Ő az az uralkodó, aki ellen, legalábbis, ahogy én tudom, cselszövést szerveznek?

Tudomásom van róla, hogy a cselszövést Misael szervezi.

Ha ilyen hírei vannak, miért nem mondja el?

Kinek?

Moţoc bírónak, nekem...

Önnek?

Igen, nekem?

Nem engedhetjük, hogy minden nőnek a feltételezése, akinek rossz álma volt, az uralkodó fülébe jusson.

Asszonyom, elég, ha a levelet ideadja a kezéből.

És ha még élni akar,

elfelejti, hogy kinek adta, és én is elfelejtem, hogy kitől kaptam.

Mondja meg nekik, bíró, a lovakat nem adjuk el.

Eladhatunk szarvasmarhákat, gabonát, mézet juhokat.

De lovakat nem.

Ez olyan lenne, mintha katonákat adnék el.

Az állatokat azért tenyésszük, ha felnőnek, eladjuk Felség.

A lovak nem állatok, bíró. A lovak - háború.

Ők ugyanúgy az életüket adják a csatatéren, a katonáinkkal együtt.

Moldva tele van csontjaikkal, vegyesen a katonáink csontjaival.

Éljen sokáig, Felség!

Megérkeztünk, hogy lovakat vásároljunk, Jagelló Izabella magyar királyné udvarának.

Mit csinál az udvar, hogy ilyen sok lóra van szüksége?

A seregnek szánja az udvar.

A seregnek?

A seregnek, Moldva és annak uralkodója a barátunk.

A Nagy Kán egészséget és hosszú uralkodást kíván Önnek.

Biztos benne, hogy ilyen kívánságokat címzett nekem?

Amióta elhagyta a Krím-félszigetet, Moldvában

két uralkodó is váltotta egymást.

Én vagyok a harmadik.

Mindenesetre, mivel a jókívánságok engem találtak meg,

köszönöm.

Tíz aranyat adunk egy lóért. 30 ezer arany az összesért.

Őszintén, követ úr, nem értem, miért van szükségük a mi lovainkra.

Nincsenek elég nagy legelők az Önök országában,

amit kiterjesztettek másik tíz országra is.

Kemény harcok voltak nálunk. Sok lovat vesztettünk

Mi 11 forintot adunk a lovakért és 12-öt a kancáért almonként.

A csikókért 4 forintot.

Sajnálom, hogy ilyen hosszú utat kellett megtenniük mindhiába, mert...

mi nem árulunk lovakat.

Nem adjuk el ezeket.

Ne legyen mérges ránk unokatestvérünk Izabella királynő, sem barátunk és szövetségesünk,

a bátor Kán, de nincsenek eladó lovaink.

Kié ez a terület, bíró?

Grigore Trotuşan bojáré.

Szép terület.

Ha a testvérének ilyen nagy területei vannak,

akkor szerencséje van, Tomşa.

Ez az Ön akarata volt, Felség.

Tomşa!

Moţoc!

Arra gondoltam, ne látogassuk meg a házánál Trotuşan-t?

Trotuşan nem barátja, uram.

Úgy gondolja?

Tudom. Bizonyítékom van,

két erdélyi bojár levele,

Aldea és Vulpe.

És lesz még más is.

Annál inkább menjünk.

Nézzük, mivel töltik idejüket az ország bojárjai.

Egy tatár az egészségről kérdezett.

Az Ön egészségéről, nem az enyéméről.

Felség,

nagy megtiszteltetés számomra, hogy őseim otthonában, a házamban fogadhatom Önt.

Annak idején ennek a háznak a küszöbét Stefan cel Mare és Bogdán vajda, az Ön apja is átlépte,

és Petru vajda is, akinek legyen könnyű a föld.

Tiszteletüket fejezik ki Ön előtt Altea és Vulpe bojárok az ország déli részéből.

Hogy-hogy nem láttam ezeket a bojárokat az uralkodói tanácsnál.

Éppen akkor érkeztek meg Erdélyből.

A bojárjaink folyton úton vannak. Honnan van olyan sok dolguk, ezen a világon?

Vannak érdekeltségeink a hegyeken túl is, Felség.

Szóval, két uralkodójuk van és két országuk?

Ha valami baj történik az egyik országban, elmennek a másikba.

Mi moldvaiak vagyunk, Felség.

Az a föld már a magyarok előtt is a miénk volt.

A vajdánknak már akkor volt ott vára.

A fiaim:

Grigore, Ilie és Ioan.

És a lányaim:

Safta, Despina és Mária.

A feleségem,

Idina asszony.

Milyen a szőlőtermése az év e szakaszában, Trotuşan bojár?

Jó, Felség.

Apró a termése, de zamatos.

Kérem, Felségedet igyon egy pohárral a többi vendéggel

az idei év terméséből, amellyel Petru vajda

győzedelmeskedet Teldioara-n.

Ebben az évben volt a legjobb termésünk, mindközül.

Mik ezek a kis állatok, Trotuşan?

Perzsa kismacskák, Felség.

Egy örmény kereskedőtől vettem, aki Isfahan-ból (Irán) hozta őket.

Hat telivér lovat adtam ezekért a kiscicákért.

Én is adnék egy pár lovat ezért a kis bestiáért

Ajándékul vinném Ruxandra-nak.

Hozzon majd abból a vörösborból, amit a húgom küldött Tărgoviște-ből.

Mindenekelőtt a bort hozza fel a pincéből.

Őfelsége nem szereti a hideg bort.

És mondja meg a konyhán, hogy adjanak több kakukkfüvet a bárányhoz.

Azt hittem a francia mesét olvassa.

Már befejeztem.

Azt hittem a leplet hímezi Bistrița-nak.

Meggyőződöm róla, miként terítik az asztalt.

Őfelsége bármely percben visszatérhet.

És ezek a dolgok mióta érdeklik az uralkodónőt?

Varrhatna, hímezhetne, ha akar.

Olvashatna vagy írhatna könyvet.

Csak ne rendezgesse a tányérokat, az edényeket.

De Ön is ezt teszi.

Sokszor láttam, amikor terítette az asztalt és apám elé tette az ételt.

Az apja, Petru vajda,

olyan uralkodó volt, amilyen hosszú ideig nem lesz Moldvában.

Ki tudhatja, milyen lesz a vajdák uralma?

Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, várnunk kell, amíg befejeződik.

Már abból meglehetett ítélni, ahogy elkezdődött.

A vajdák uralma Alexandru-val kezdődött, úgy,

ahogy el kell kezdeni bármely uralkodást:

megszerezte a saját trónját.

Ami igaz, az uralkodását örökölte.

Hát ez az, mi lenne, ha mindenki, akinek kard lóg az oldalán

és van egy csapat zsoldosa, magának követelné a trónt?

Őfelsége az uralkodónő!

Dorevel úr,

elolvastam ezt a könyvet, amit Ön fordított a nyelvünkre.

Szeretnék felolvasni belőle Őfelségének,

amikor lesz ideje meghallgatni.

Őfelsége ismeri ezt a könyvet,

és még többeket is, amiket én fordítottam,

még Lengyelországból, ahol egy helyen laktunk.

Stefan vajda, a nagyapám,

ahogy az apám, Petru vajda is,

ugyanolyan fenséges hősök voltak,

mint azok a lovagok, akik a könyvben meg vannak írva.

De nincsenek költőink, akik halhatatlanná tehetnék őket

Az idő múlásával fennmarad munkájuk?

A költőt a tollával megírt cselekedetei minősíti.

Gyerekkorom óta nagy hatással van rám,

hogy nagyon nagy uralkodóknak vagyok a lánya és unokája.

Próbálom elképzelni, milyen tanácsot adhatnának

a férjemnek Alexandru vajdának és...

mit kell tennem, hogy mindez szerencsésen alakuljon.

Haza mehetnek. Késő van már és mindenkit vár valaki.

De ha nem vár, őszintén mondom, együtt érzek.

Micsoda öröm tudni, hogy vár rám,

ezek között a falak között.

Uram, hasztalan volnék, és nem érdemelném meg mindezt, ha nem tennék meg mindent.

Elszomorít ez az egész, Trotuşan.

Nem könnyű a lelkemnek, amikor ítélkezem Ön felett.

Nem csak Önben vesztettem a hitemet,

elvesztettem reményemet az összes moldvai bojárban.

Hogy Ön, uram a hitét veszti bennünk

az nem rossz.

Egyáltalán nem akartuk Önt.

A legrosszabb, hogy megbízik Moţoc-ban.

Benne bízok meg a legkevésbé.

Ezért tartom közel magamhoz.

Mind utálnak engem.

Amikor mindenki fél egy embertől,

persze, hogy az az egy is fél az összestől.

Hogy én félek? Kitől?

Ezektől a bolondoktól?

Bolondok, de sokan vannak.

Sokan.

De bolondok.

És meg vagyok győződve arról, hogy nem voltak sokan.

De már vigyáznak, hogy ne csináljanak butaságot.

Magára hagyom, Trotuşan.

Magára, a hóhérral és a lelkiismeretével.

Tiszta lelkiismerettel jelenek meg

a bíróság előtt.

A bíróság felmentheti,

de én nem tudok megbocsájtani Önnek.

Isten áldja!

Viszlát, uram,

szolgálja az akarata

Moldva üdvösségét.

Moţoc, le kell választani azokat a nagy területeket a pincében.

A foglyoknak nem szabad találkozniuk egymással.

- Parancsára, Felség! - Végrehajtani! És a lehető leghamarabb!

Börtönbe kell zárni Albota-t,

Ulea lovászt,

Altea és Vulpe bojárokat,

Stroicha-t, Stanciu-t!

Ezek nem kedvelnek!

Maga sem kedvel, én mégis kedvelem!

Fiúk! Albota, együtt vadászott az apámmal!

Csatákban is együtt voltak.

Megtanított lovagolni, betört nekem egy fehér mént.

A lánya adott először neki szénát.

Hogy fogok a szeműkbe nézni?

Istenem, ez nem lehet igaz!

Nyugodjon meg!

Felség, nyugodjon meg!

Gondoljon a születendő gyerekére!

Hagyják abba! Mondja meg nekik, hagyják abba!

A baba egészséges fejlett testalkatú.

Hosszú életű legyen, Felség.

Nagy fájdalmak közepette született. Ami azt jelenti, boldog élete lesz.

Igazán?

Egy nap ő lesz Moldva uralkodója.

Hogy tud majd boldog lenni?

A fogantatástól áldozati életet él,

győzelmek, gyűlölködések és viszályok.

Boldogságban, szeretetben.

Akit lehessen szeretni?

Vajon ki fog téged szeretni?

Apám és őseim nevét adom neked,

Ioan Bogdan (IV. Bogdan)

és megnevezlek a moldvai trón örökösévé.

És esküszöm, hogy megőrzöm neked ezt a trónt

az életem árán is.

Mit kell tudnia egy majdani uralkodónak?

Ismernie kell a saját nemzetét, annak történelmét,

és meg kell tudnia védeni a trónját és az országát az ellenségeitől.

Kik a nemzet ellenségei?

Azok, akik le akarják igázni és rabszolgaságba hajtani őket.

A nemzetnek szabadon kell élnie.

A mi nemzetünk szabadon él?

Időről időre megtalálja a szabadságot.

És most, szabad?

Fiam, erre a kérdésre magadnak kell megtalálnod a választ.

Mennyi hitet és nyugalmat hozott nekem, bíró úr!

Az egyikre ezek közül, Öntől nem számíthat Moldva trónja.

A sors nem volt kegyes Önhöz.

A sors nem volt kegyes az országhoz.

Az uralkodónő szült egy értelmes és sértetlen utódot,

az uralkodónak, akinek egészséges fia, szent nevet visel,

ahogy Felséged is viseli a századok alatt elhunyt szent uralkodóink nevét,

Bogdan, Alexandru, Stefan és Petru.

Az idő, és az emberek már nem ugyanazok.

Különösen az uralkodók.

Moldva ege egyre kisebb.

Az ellenség, pedig egyre erősebb.

És eltűntek a határaink környékéről a barátaink.

Határainkon belül is egyre kevesebb, Felség.

A földbirtokosok...

A bojárokkal nem tudok mit csinálni, amikor bármit megtehetnek

Földbirtokosok lettek a bojárok - kisebb mérvű földbirtokosok.

És egyre inkább ellenségek.

A bojárok segítették Önt a trónra, Felség.

A bojárok már maguknak kezdték álmodni a koronát.

Kémkednek utánam, utálnak engem, elárulnak.

Maga is utál engem, bíró?

Ha egyszerű ember lenne,

gyűlölném Önt,

azt hiszem...

Mindazért, ami kijutott Önnek.

Moldva uralkodójaként felette áll minden gyűlöletnek.

De minden szeretetnek is.

Akar mondani nekem valamit?

Az embereim Isztambulból

tudatták velem, hogy Constantin herceg...

Mit csinált az a nyomorult?

Mit várhatunk tőle, uram?

Ármánykodást, természetesen. És ezzel nincs egyedül.

Ezt senki nem csinálja egyedül.

Voltaképp az én drága anyósom hívja őt az apja trónjára.

Mintha ez a trón nem az én apámé volna.

Constantin ugyanazt érdemli, mint az apja, Petru vajda.

Ruxandra asszony tud erről?

Nincs bizonyítékom, hogy tudná.

Akkor, jól van.

És Stefan cel Mare lova a mai napig él.

Ott legel az erdőben.

Vajon ki tudná megfogni?

Mondja meg Izabella királynénak, ne kényszerítsen, hogy elzavarjam őt

az erdélyi trónról.

A királynő eddig az én katonáimmal rendelkezhetett.

Visszaköveteljük a hegy túloldalán lévő területeinket,

a Rodna (Óradna) erődöt, Cetatea de Baltă-t (Küküllővár),

amik mindig is Moldvához tartóztak.

Izabella királyné nem adja az erődöket.

Ha! Hallotta, Tomşa? Mintha mi kérnénk azokat!

Nem kérem, ami minket illet. Elveszem.

Önnek az sok vérbe fog kerülni. Mind hiába.

Vérontás Erdélyben?

Egy csepp sem!

Nem éjjel megyek oda lopakodva, hanem nappal, trombitaszóval.

Egy erdélyi katona sem fog ránk támadni.

Az íjászok egy katonámra sem fognak lőni.

És Ön jól tudja, miért.

Aki jó szándékkal érkezik a házamba, először kopogtat.

De ő nem az Ön házába lépett be.

A házaink ajtaját Erdélyben kitűnően ismerjük!

Békét akarok.

Mi is békét akarunk.

A várkapitányok, akiket a moldvai erődökbe helyeztem, itt Erdélyben,

ügyelnek a békére és a rendre.

És Felséged nyugodtabban kormányozhat.

Nem kellett volna emiatt Suceava-ból Cluj-ba lovagolnia,

hogy erről biztosítson.

De megérte!

Mostantól fogva Felséged embereinek

semmi keresni valójuk az erődjeinkben.

Ezek szerint senki sem tartóztatta fel, amíg ideért?

Hogy jutott ilyen könnyen a királyi trónomhoz?

Végül is ugyanazon a módon, ahogy annak idején

én ültettem Önt erre a trónra.

A szász grófoknak nem akarok a kedvükben járni, ahogy ők szeretnék.

Nem hallgatnak rám.

Akkor mi minden alkalommal eljövünk a hegyeken túlra.

És megtanítjuk nekik, hogy mit is jelen számukra a szófogadatlanság.

Királynő,

csapataim állandóan vigyázni fognak Önre.

Hogy megvédjék, amikor csak veszélyben lesz.

Azt akarom, hogy úgy védjék a hazáját,

mintha az én hazám lenne.

Nyissák ki!

Üdvözöljük, herceg!

Felség!

Egy teljesen idegen ország hercege szeretne beszélni Önnel.

Azt mondja a néhai uralkodó unokája.

Ha nem Ön volna a fényességes Moldva uralkodónője,

akkor a kedves unokatestvéremnek nevezhetném.

És én mégis így teszek,

ebben a közeli bánatos időben, ami a családunkat érte.

Nem ismerem Önt.

Anyám egyszer sem beszélt Önről.

Semmit sem tudott rólam egyáltalán.

Én vagyok a bizánci király utolsó sarja,

ahonnan ő is származott,

a szerb despota és feleségének Jelena Paleolog lánya.

Örökké emlékezni fogunk rá.

Kik támogatták az elhunyt Constantin herceget Isztambulban?

Siettem vissza, amint meghallottam a nagyon szomorú hírt, ami a házunkat sújtotta.

Anyád halála Isztambulban és és a bátyádé,

akinek az arcát még soha nem láttam,

végtelenül elszomorított.

Ki más fél még a haláltól, itt a moldvai udvarnál?

Néha eltűnődöm, én magam élek-e.

Ki és mi fenyegetheti Moldva uralkodó asszonyának életét?

Vannak katonák, akik vigyáznak Önre,

szolgák és orvosok, akik az egészségét védik,

hogy biztosítsák élete minden napjait.

És van egy férje, aki életét is kockáztatná,

ha veszélyben lenne.

Csak egy veszélytől nem tud megvédeni engem, uram.

A veszélytől, ami Önben rejlik.

Miért fél tőlem, ha a lelkiismerete tiszta?

Azoknak, akik megcsalnak,

hazudnak és ellenem ármánykodnak, azoknak kell félniük tőlem.

A többiek nyugodtan, békében élhetnek.

Bármit is tesz, már nem kell nyugtalankodnia.

Kitől és mitől félne?

Ezeket a kutyákat Iacob Heraclid herceg hozta Önnek.

Már akartam kérdezni, bíró úr,

miként érkezett a herceg a tudtom nélkül az udvarunkba?

Miként a nagykövetek, Felség, vendégként.

Kinek a nagykövete?

Kinek a vendége?

Ki hívta meg?

Elena asszony unokaöccse és Ruxandra asszony unokatestvére.

Büntesse meg Trotuşan kapitányt,

amiért elhanyagolja az országhatár védelmét.

Erősítsék meg a határ menti várakat és minden határátkelőhelyet.

Hogy egy madár se tudjon berepülni a tudtunk nélkül.

És kifelé sem.

Köszönöm, herceg az ajándékait.

Szókincsem túl szegényes ahhoz,

hogy megfelelően kifejezzem köszönetemet.

Bojárok, a herceg nem egyszerűen az unokatestvérem,

hanem a vér szerinti testvérem.

Kedvesebb, mint egy keresztény testvér.

Helyesebben, mint egy vértestvér.

Több mint szívélyes barátság a miénk.

Ezért úgy gondolom, megbízatást adok neki.

Kinevezem őt az egyik határ menti erőd kapitányává?

De akkor távol lenne a szeretteitől.

Kinevezzem őt hetmannak?

A sereg nem fogja megérteni a parancsait.

Csináljak belőle ispánt?

De hogy mernék parancsot adni neki?

Ezért úgy gondolom nagyobb biztonságban lesz, ha a közelünkben marad.

Valójában ő az én árnyékom.

És én az ő árnyéka.

A kardodat akarom!

De neked jobb kardod van.

De én a te kardodat akarom.

Ha felnősz,

adok egyet.

És akarok egy lovat is! Olyat, amilyen az erdőben legel.

Azt még senki nem fogta be.

De én betöröm.

Elmegyek éjjel az erdőbe és befogom.

Őfelsége megparancsolta, hogy hagyják abba a nevetést.

Zavarja az imáiban, elvonja a figyelmét.

Fényességes

uralkodó, hozassa ide a fiamat.

Hét éve nem láttam őt.

Esküszöm, hogy megtartom a trónja iránti szeretetet

és megvédem Önt minden ellenségtől.

Nem bujkálok az ellenségeim elől

és nem kell senkinek a szeretete.

Csak látni akartam az arcodat.

Muşat, Ön

egy örök csoda és rejtély

marad a számomra.

Egyedül szállt szembe a Magas Porta-val másokért.

És sokszor győzött ellenünk.

Amennyire lehetséges volt.

Megannyi Európai nemzet nem tudta ezt megtenni.

Felállhatsz.

Ő az apád.

Bogdan!

Stefan cel Mare lova a mai napig is él.

Az erdőben legel.

De ki foghatna be őt?

Népének vissza kellene kapnia a régi dicső kardját.

Kardját!

Ma még az aljasság és a gyengeség ellen harcolok.

Ön a tegnap dicsőségéről beszél nekem.

Mára az ország a gonosz és az erőszak szorításában van.

Az életem értelme, hogy megőrizzem sértetlenségét.

De ennek nem sok értelme van.

Vigye véghez Caesar akaratát.

De ha Ön nem,

akkor majd más akar a helyébe lépni.

Én maga mellett állok.

Az őrangyala leszek.

Igyekezni fogok, hogy minden

fenséges gondolata és ötlete megvalósuljon.

Mennyi mindent kell még tenni ebben az országban.

Láttam, nincsenek iskolák,

a nemesség barbár szokásait,

hogy a váraik egyszerűen és rosszul felszereltek és felfegyverzettek.

Láttam, hogy az őrök, akik a herceget őrzik...

Túl sokat látott, herceg,

ahhoz képest, amilyen rövid ideje van nálunk.

Ki mesélte ezeket Önnek?

Tetszik nekem, amit mond.

Különös, a mi nyelvünket hallgatni Öntől.

De ez a nyelv gonoszkodni akar,

ha ilyen gyorsan elmagyarázta ennek az országnak a gyengeségeit.

Kivel beszélt, herceg?

Ki mondta el, hogy mi történik itt nálunk?

Egyedül csak Önnel beszéltem, uram.

De biztos vagyok benne, hogy ezek a nemes urak

is tőrödnek az országukkal.

Nem aggódnak semmiért, herceg, kivéve, hogy uralkodnának helyettem.

Ez az egy gondolat élteti őket.

Hiába beszél így, uram.

Az ország valódi tulajdonosai mi vagyunk.

A dédapáink óta.

És az általunk választott uralkodónkat

hűségesen szolgáljuk.

Mi történne, ha az uralkodó egy nap szolgái nélkül maradna?

Mi felett uralkodna?

A kihalt földek fellett?

A mi jogaink kiemelkednek a többi bojáré közül.

De a bojárok joga, hogy másik uralkodót választhatnak.

Tomşa, rendkívül hű volt hozzám ezekben a nehéz napokban,

ezért nem foglalkozom az előbb elhangzottakkal.

Bárki másnak ez az életébe került volna.

És ezt Ön jól tudja.

Uralkodó,

teljes életemmel Moldvát szolgálom.

Az élete az enyém, Tomşa,

mivel Moldva, az enyém.

És az enyém, uram.

Küldjön hozzám egyet közülük, onnan.

Melyiket, uram?

Bármelyiket.

Hé! Hé, te!

Gyere ide!

Hogy hívnak?

Petrea Catincii.

Catincii az anyai vagy a feleséged neve?

Sem egyik, sem másik.

Apám, nagyapám és dédapám, mind Catincii-k voltak.

Ez a név, Catincii, ahonnan jöttünk már rég kihalt.

Menjünk, az országod uralkodója elé kell állnod.

Ha kérdez valamit, jól gondold meg, mit válaszolsz.

Mit kell ezen meggondolni? Ő kérdez, én válaszolok.

Min gondolkozzak?

Hallottál már Stefan vajdáról, Moldva régebbi uralkodójáról?

Hallottam, Felség.

És Bogdan vajdáról?

Hallottam, Felség.

És Petru vajdáról?

Róla is, Felség.

És rólam, hallottál?

Nem, Felség.

Én uralkodom Moldvában már hat éve.

Mi, parasztok nem ismerjük az uralkodó nevét,

csak, amikor csatában veszünk részt.

Az utóbbi években ez nem volt.

Vagy amikor felszentelnek egy kolostort.

Mi a foglalkozásod?

Marhatenyésztő vagyok, földműves.

Ahogy errefelé mindenki.

És építkezésen is dolgozunk.

Ezektől a darvaktól és vadludaktól nincs az embernek nyugalma.

Tele van velük az égbolt.

Jön a tavasz.

Hamarosan elkezdenek szántani is.

Évek óta nem éreztem Moldva igazi illatát.

A Rîșcani-i som.

Cseresznye Suceava kertjeiben.

Mit csinál Teofana?

Alszik.

Lecsillapítottam a köhögését és így el tudott aludni.

Hoztam nyugtatót a szemére.

Ne féljen, magam főztem.

Micsoda átok, ez a szemfájdalom.

Mindenkinek volt a családunkban.

Maga is Muşat.

Más szempontokból is Muşat vagyok, nem csak a szemem miatt.

A sors nem adott nekünk nyugalmat, mint más nemzetségeknek.

A gyerekekkel néha előfordul, hogy nem lépnek a szülők nyomdokaiba.

Nekünk csak a fájdalmaik maradtak.

Ki tudja, hogy fognak emlékezni ránk, évek múlva?

A végén minden ismertté válik.

A jó és a rossz is.

Amíg élünk, a legtöbb rosszat mind megismerjük.

Mintha az egyszerű emberek nem lennének képesek

egy kevés megértéssel lenni, az uralkodójuk felé.

Az uralkodó is ember, és tévedhet.

Az uralkodó csak az Istennek tartózik elszámolással,

akinek kegyelméből uralkodik!

Őseim trónján nem fogok beszámolni a köznépnek.

A békében a feladatuk, hogy szolgáljanak.

A mi feladatunk, hogy uralkodjunk felettük.

Sem Petru vajda, sem Stefan cel Mare nem így gondolta, uram.

Stefan cel Mare is, és Petru vajda is így gondolta.

De kimutatták a mindennapi könyörületüket és szeretetüket.

A könyörület és a szeretet ma gyengeségre utal.

Változnak az idők és az emberek.

De, mindenekelőtt Ön változott meg, uram.

Uram, tudja, hogy a kán tatárai, a török janicsárok

és a havasalföldi hadsereg összegyűlt a Prut torkolatánál?

Mindannyian a parancsára várunk.

És a moldvai hadsereg?

A moldvai hadsereg ellenáll.

Ez az Ön titkos barlangja?

Az egyik.

Innen a beszéd nem kerül ki.

Sokan azok közül, akik ide bejöttek, nem látták meg újra a napot.

Azt mondják.

Sokuknak még a nyelvüket kivágták.

Akkor mondhatjuk...

Egyedül van.

Isten is magányos.

De Ön csak fekete angyalok veszik körül.

Én vagyok az egyetlen, akire támaszkodhat.

Rám, a felesége, az uralkodónő unokatestvérére.

Úgy nézzen rám, mint bátyjára.

A bojárjai, itt maga körül,

panaszt emeltek Ön ellen Ferdinánd császárnál.

Tudok róla.

Eddig másként zajlott ez Moldvában.

Korábban a lázadó bojárok

kardot fogtak.

De most - panaszt emelnek idegen császároknál,

arcukat nem adva hozzá, felvett nevekkel -

Prudentius.

Ki volt az, aki kioktatta őket?

Ki lehetett ez a tanító,

aki egyesítette őket, háttérbe húzódva?

Ismerős ez Önnek?

Ez a maga, Ferdinánd császárhoz írt levele.

Hazugság!

Az emberek, akikre számít, azok az én embereim.

Még, ha ez nem is tetszik.

Egy ló elő van készítve Önnek.

Menjen útjára, ahová akar.

De már nem Moldva felé.

Hála az égnek!

Az uralkodóasszony várja a gyerekeit, és nem akarok semmi fájdalmat okozni neki.

Máskülönben...

Határ menti vár van a túl oldalon. Eltávolodunk tőle.

Kerüljük ki. Ezek a határ menti várak nagyon jól őrzöttek.

Herceg, ezek az emberek és jómagam is követjük Önt.

Az Ön sorsa lesz a mi sorsunk is.

Ezek a földbirtokosok Orhei-ből és Soroca-ból jöttek.

Bebocsájtást kérnek Őfelségéhez.

Mit keres ez a pár földbirtokos Őfelségénél?

Nincs várkapitányuk, akinek elmondhatnák a gondjukat?

Szeretnénk beszélni Őfelségével.

Nagy vitáink vannak földjeinkért, amiket mi művelünk.

Ezért van a bírójuk.

Ez az egyik oka a megkeresésünknek.

Ugyanennek a bírónak és a várkapitánynak a jogai sértik a miénket.

Hosszú ideje a mi tulajdonunkban vannak, Stefan cel Mare óta.

Őseink fizettek érte. Csatákban, vérüket áldozva.

Mivé válik Moldva,

ha minden talpalatnyi földért Őfelségének kell ítéletet hoznia?

Az ország határai helyett,

a földjeik határával kell foglalkoznia.

Ne engedjék őket Őfelségéhez!

Azt parancsoltam, hagyjanak magamra.

A mi dolgunk, az Ön védelme.

Felmentem Önöket e kötelességük alól.

Parancsot küldtem Lăpușna és Orhei földbirtokosainak. Hol vannak?

Elküldtem nekik a parancsát, de nem jöttek el.

Megparancsoltam, hogy a csatában a földbirtokosok tegyék tiszteletüket.

Nincsenek, egy sem jött el.

Azt akarja mondani, Tomşa, hogy az ország már nem engedelmeskedik az utasításaimnak?

Az ország nem egészen az, aminek Ön gondolja.

Az ellenség nem erős.

Igen, az ellenség nem erős, de Ön gyengébb.

Mérlegelnie kellene a szavait.

Önnek kellene mérlegelnie a fenyegetéseit, uram.

Ne késlekedjünk!

Menjünk!

Moţoc ágyúi valójában a Despota-t (zsarnok) szolgálják.

A lovasság a völgyben sincs Önnel.

Csak a zsoldosok maradtak.

Ágyúkat felállítani!

Uram, a Despota serege megfordult és felénk tart.

Kihúznám a kardomat az Ön védelmében,

de nem látom értelmét.

Minden jót.

Hát így állunk.

Pedig üzentem neki, hogy úgy sem tudja legyőzni őket.

De nem hallgatott meg.

És mi van a Despottal (zsarnok)?

Hogy fogadták az udvaruknál?

Ő a Basileus nemzetség hercege.

De fontos egy ember!

A világ már belebetegedett ezekbe a Bizánci fejedelmekbe,

mert minden Európai udvarnál csak kéregetnek.

Az ő álma - uralkodni az összes ősi dák föld felett:

Moldva, Erdély és egész Havasalföld a tengerig.

Majd a világnak ezen a részén én leszek az,

aki "Princeps Daciae"-nak (Dákok fejedelme) képzeli magát.

Maga pedig,

mondja meg a férjének, hogy nem jól gazdálkodott a pénzzel.

Ha pénz kell neki, menjen az uzsorásaimhoz Isztambulba.

Figyelje Murad herceget,

ő a szultán örököse.

Küldjetek hírt róla!

Gondoskodni akarok az egyik lányom házasságáról.

Ez azt jelenti, hogy küldjem a háremébe feleségnek.

Ez azt jelenti, hogy én leszek a szultana.

A lányaimnak nincs más választásuk.

És ez az én döntésem.

Szerencsétlenek.

Mi vagyunk szerencsétlenek.

Lányokat szülünk a vajdáknak,

akiknek tudniuk kellene mi vár rájuk a világban.

Mert közben az uraságok örömöket szereznek az egyszerű asszonyoktól.

Felénk már megoldották ezeket az örömöket.

Ha egyáltalán van is ilyen nálunk.

Barátkozzon a hárem asszonyaival.

Ez ugyanolyan fontos, mint az az arany, amit a nagyvezír adott.

Felség, itt az ideje az etetésnek.

Mi a keresztneve pontosan?

Chiajna.

az Ön nevét adtam neki.

Adja Isten, hogy boldog legyen ez a lány.

Legyen szorgalmas és okos.

Mint Ön.

Bocsánat, Felség, megyek pelenkákat mosni.

Nehéz ilyen sok gyerekkel az úton.

Megtapasztaltam már én is ezeket a terheket.

Hoztam Önöknek friss élelmet.

Tejet is találtam a falvakban.

Ha Moldva megmentéséért

meg kell alázkodnia,

fel se merüljön Önben, hogy nem teszi meg.

Az egész nép megmentéséért

néha valakinek térdet kell hajtania, az egész nemzet helyett.

Ezek a térdhajlítások nagyobb áldozatot kívánnak,

mint vakmerőséget a bátorság.

Mutasson makacsságot — majd felejtse el a nevét örökre.

Mi, uralkodók, nem lehetünk ambíciók nélkül.

A hatalom áldozattal jár.

Ugyanilyen áldozatott hozott Stefan vajda is,

amikor Colomeea-ban (Kolomija) térdet hajtott.

A hatalom megadatott nekünk,

de nem azért, hogy eldicsekedjünk vele.

A hatalommal, ami megadatott alázatosan kell bánni.

Annak megfelelően, milyen időket élünk.

Ahogy az ország érdeke megköveteli.

Emlékezz, mit mondtam, és mond el neki.

Nem értem, hogy tudnak élni, amikor a moldvai fejedelmek betiltották Allah tanításait.

Önnek csak egy hite van, a trón és az ország.

Ennyi harc egy ilyen kis országban!

Hogyan sikerült ellenállnia minden alkalommal,

ha ez egy ilyen kis ország?

Az emberek álltak ellent ebben az országban.

Nem voltak kicsinyesek.

Van egy hírem, Moldvában megdöntötték a Despota trónját és megölték.

A helyére ültettek, valami... Tomşa-t.

Moldva őt óhajtotta.

De mi nem.

Tomşa - bátor ember.

Túl kicsi a hadserege és a bátorsága ahhoz, hogy végigjárja az utat.

Nekünk, nagy elődöknek is kis hadseregünk volt.

Amelyek elsöprő, de röpke győzelmeket arattak.

Nagyon röpke győzelmeket.

A történelem évszázadai során.

Menjen vissza a kis Moldvájába,

mi nem akarjuk, hogy ez a Tomşa uralkodjon.

A szerencse függ a dicső szultán hajlandóságától is.

Ha úgy akarja...

Szeretném először visszakapni a gyermekemet.

Hét éve nem láttam őt.

Ez a dicsőséges szultántól is függ.

Ha ő úgy akarja...

Készülj fel!

Ma meg tanulunk harcolni vagy meghalunk.

Ez a harc legmagasabb iskolája.

Figyelem, Tomşa élete az enyém.

Te fiú! Kié vagy?

Bogdan vagyok, a moldvai trón örököse.

Felség, elkaptuk Lapusneanu fiát.

Az én apám, Alexandru vajda!

Bogdan.

Maga Tomşa? Meg akar ölni?

Öld meg, Felség.

Vagy vigye túszként.

Ő már nagyfiú.

Ha olyan bátor, adjon egy kardot és álljon ki ellenem!

Örültnek néznének, ha fiúval harcolnék.

De még nagyobb őrült az, aki csatába küldte.

Menj vissza apádhoz, és mond meg neki, követeljük, hogy menjen vissza

abba az országba, ahonnan jött.

Moldva nem kívánja őt uralkodónak.

Adják vissza a fiatal vajda kardját és lovát.

És vezessék a csatatérre.

Emlékszel,

ez nem Stefan cel Mare lova,

de te a dédunokája vagy.

És lehet, hogy egy nap

neked ajánlom a saját kardomat.

Tomşa azt üzente, menjen vissza abba az országba, ahonnan jött.

Moldva nem kívánja Önt uralkodónak.

Ezek szerint megkímélték az életedet és visszaküldtek!

Meg kellett volna halnod ott, te értetlen!

Az ország nem akar engem.

De kérdezte az országot valaki is, hogy mit akar?

Ionas.

Mihail.

Tudor.

Teofana.

Marika.

Chiajna.

Hogy múlnak az évek!

Amikor elmentél, még csecsemő volt.

Tudnak ezek a gyerekek az őseik nyelvén beszélni?

Isten bocsájtsa meg, hogy elfelejtsék?

Hogy hívnak?

Chiajna, ahogy Őfelségét, Havasalföld uralkodóját,

a nagynénémet.

Hoztam Önnek füstölt sertéshúst és egy darab kecskehúst.

De valószínűleg Önök elég birkahúst kaptak.

Mindent átjárt ennek a szaga.

Mit csinál a dicsőséges szultán?

És a barátunk a nagyvezír?

A nagyvezír küldött minket, hogy elmondjam,

azokat az okokat, melyeket Felséged már jól ismer.

Gyilkoltassa meg a fiúkat

És az ország örökös nélkül marad.

És akkor nem is kellene mást csinálnom?

Mondja meg a nagyvezírnek,

hogy legközelebb tízszer is gondolja meg, mielőtt üzen valamit.

Jusson eszébe, hogy amióta én vagyok Havasalföld trónján minden jobb,

mint amikor az az ostoba kalandor volt, aki Isztambulban telepedett le.

És mondja még meg a nagyvezírnek,

hogy nem előnyös veszekedni velem.

Én, Petru vajda lánya

a Muşat dinasztiából,

született őshonos Basarab

és vannak férjhez adható lányaim,

akikkel olyan messzire tudok elérni, amire a nagyvezír nem is gondol,

és hogy, ha neki van is 100 ezer katonája,

nekem pedig női fejem,

ami felér az egész seregével

és ennek a fejnek a segítségével

olyat tehetek, amit ő örökre megbánna.

De előtte,

még szeretném, hogyha elvinné a nagyvezírnek ezt az ajándékot tőlem.

Mivel mi mégis csak megértő emberek vagyunk.

És meg fogjuk találni a közös nyelvet, ahogy eddig is.

Ne felejtse elmondani neki mindazt, amit elmondtam Önnek.

Megparancsoltam a seregemnek, hogy kerüljenek Tomşa seregének a hátába.

Velük küldtem Bîrsescu hetmant is.

Fel vannak nyergelve a lovak, Felség.

Mondtam, hogy tartsa meg a fiút túsznak.

Elveszejtettem magunkat!

Csak engem, bíró.

Magát nem.

Akit már négyszer leváltottak, mint uralkodót,

leváltják ötödször is.

Olyan könnyen leváltják az uralkodókat,

hogy idejük sincs uralkodni.

Az egyik túl gyenge, a másik zsarnok,

a következő kicsapongó,

van bátor, de amellett esze nincs.

Hol van az az ember,

akiben egyesül az összes méltóság,

ami egy jó uralkodónak szükséges?

Ha ilyennel találkoznék,

a halálomig szolgálnám őt.

Mindig is sejtettem, hogy arról álmodozik, egyszer Moldva uralkodója lesz.

Álmodoztam...

Megtettem...

Annyira, hogy megdöntöttem az uralkodót,

és elmozdítottam a koronát a gyenge fejéről.

És az Ön fején, megmarad?

A fejemen...?

Az ország uralkodójának egészségesnek kell lennie, nem fogyatékosnak.

És a tudata?

Az uralkodók megünneplik a trónra lépést.

Nagy a felhajtás minden április első csütörtökjén.

Posztokban és érvelésekben

Hogy lehetne

legalább egy pillanatra

megváltoztatni minden ember sorsát?

A koporsóm nem az a hely, ami hamarosan elnyeli a testemet.

A koporsóm az a hely lett,

ahol leestem a lóról.

Hol vannak a szolgák!

Hol vannak az őrök?

Nyissák ki az összes ablakot!

Szóljanak a papnak jöjjön celebrálni.

Felség, állítottam őrt az erődben és az udvaron is.

Ne aggódjon.

Tudomásunk van arról, hogy Tomşa és Moţoc elmenekültek Lengyelországba.

Micsoda átok - aztán visszajönnek az országba egy idegen sereggel!

Felség, az is ismertté vált,

hogy a földbirtokosok serege elűzte a tatárokat és most Tomşa-t akarják támogatni.

Amikor 100 ezer törökkel kell szembeszállni

a földbirtokosok serege már nem is számít.

Ez a katonák országa, uram.

Készüljenek az útra, Spătarul.

Vigye magával a levelemet a lengyel királyhoz!

Magával viszi Bogdan-t is.

Legyenek jelen Tomşa és Moţoc kivégzésénél!

Uralkodóm!

A fiú már így is túl sokat látott az éveihez képest!

Még nem látott eleget, úrnőm.

Azért nem kellett volna megszülni, hogy pap legyen.

És most hagyj magamra.

Egyedül akarok lenni.

Mond, Spătarul, mi van Moldvában, amikor nincs háború?

Béke.

És mi van akkor, amikor béke van?

Amikor béke van, az emberek szántanak, disznókat nevelnek, házakat és templomokat építenek.

Marhákkal és méhekkel nevelnek,

kereskedelemmel és különböző kézművességgel foglalkoznak.

De ez az időszak mindig túl rövid,

Senki sem tudja megízlelni és megtartani igazán.

"Stefan, Stefan, nagy uralkodó, nincs hozzá hasonló a világban,

Mond, Spătarul, Moldva lakóinak vannak dalai

Alexandru vajdáról, az apámról?

Nincs.

Miért?

Megtömik egymás közt a pénztárcájukat arannyal.

Mindent maguknak akarnak, ami még maradt.

A lovamat is elvitték a házamból.

Moldvából.

Tomşa a kardját küldi a fiatal uralkodónak.

A fiatal uralkodó nem fogadhatja el egy trónbitorló kardját.

Majd a hóhéra idehozza Önnek.

Kíváncsi lennék, Spătarul, kibékül a bojárokkal.

Milyen jó ötlet, uram.

Szeretném meghívni őket a palotába.

Megvendégelném őket.

Végezze el a szükséges formaságokat.

Igyekezzen, nehogy beleszaladjunk a nagyböjtbe.

Nem érdemes megszegni az egyház parancsolatait.

Tartsa szem előtt, hogy Veveriţă bíró előnybe részesíti a magyar borokat.

Albota pedig az indiai fűszereket.

Spătarul!

Az aranyozott étkészlettel tálaljanak.

Szeretném megtisztelni a bojárjaimat

úgy, ahogy kell...

A néma az mondja, a másik udvarnál úgy döntöttek, leölik őket.

Jobb, ha felaprítják.

A legjobb, ha szíven szúrják mindet.

Különben is, egy alabárd elég mindnek.

Tiszta ügy.

A néma azt mondja, hogy volt a német uralkodó udvaránál.

Ott a bárd feje szélesebb.

Két kézzel kell fogni.

Ez azt jelenti, vannak olyan helyek a világon, ahol a bárdok két fogantyúval vannak ellátva.

Egy bárddal két hóhér dolgozik.

A németeknél a pengék talán vastagabbak.

És a fizetség?

A németek zsugoriak...

Ezért jöttél ide a mi helyünkre.

A bojárjaink nagylelkűek.

Egy alsó országbeli bojár egyszer nekem

öt aranyat rakott a kezembe.

Hát ez az. Ulea lovász nekem mindig csak rongyokat adott.

Cserébe én jól megéleztem neki a fejszét.

És megmostam neki a rönköt.

Ahogy megilleti egy nagy bojárt.

Engem csak minőségi fejekhez hívnak.

A néma azt mondja, hogy az öreg császárnét,

az anyóst,

megfojtotta.

Miután felébredt.

A szemei felakadtak.

Sikoltani sem volt ideje.

Elég jó év volt az. Hála Istennek.

Mostantól fogva, megint jó napok jönnek.

Bojárjaim,

helytelen lenne belekezdenem egy nagy és szenvedélyes beszédbe,

attól nem múlna el a régi ellenségeskedésünk

és nem tisztítaná meg a lelkünket a megbékélés édes vize sem.

Minden, amit tehetek

én Önöket felmentem.

Önök is bocsássanak meg nekem keresztény módjára, azért, amit tettem

akarva-akaratlanul.

Megbocsájtunk, Felség.

Gyerünk, atyám, szolgáltasson ennek az asztalnak megbékélést.

"Senki sem szolgálhat két úrnak:"

"vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti,"

"vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti."

"Nézzétek az ég madarait!"

"Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek"

Jó étvágyat kívánok, bojárjaim.

Köszönjük, Felség.

Ennyi volt, jól van.

Nem, uram, nem adom oda, Önnek.

Nem is tudja, hogy kellene tartani a gyereket és elejtené.

Ez a kéz, ami egész Moldvát tartja, nem tudna tartani egy gyereket?

Időnként ez nehéz.

Tényleg azt hiszed, hogy Moldva kicsúszott a kezeim közül?

Miért gondolod, hogy Petru vajda jobban csinálná mindezt?

Talán azért, mert ő lágyszívű?

Nem, Petru vajda nem lenne lágyszívű.

Stefan cel Mare (Nagy István) sem volt lágyszívű.

Kemények voltak, de szerették az országot és a moldvai embereket,

és nem voltak bizalmatlanok velük szemben.

Hagyjuk ezeket a gondolatokat, úrnőm.

A gyereknek nem kell tejet szopnia,

megmérgezi a keserűségével és mindenfajta kétségeivel.

Az Ön feladata - egészséges és tisztességes gyereket nevelni.

A célunk - Moldva jövőjének biztosítása általuk,

állandóan fejlesztve gondolataikat.

Ahogy rákényszerít minket az idő.

Igyatok egy pohár bort, ország lelketlen árulói!

Megszabadítjuk őket a bűneiktől, örök nyugalomba küldve őket.

Üssétek őket, ha ezt parancsolom.

Hangosabban,

hadd halljanak téged a másvilágon is!

"Az Úr évének 1566. évében"

Vigye el a tükröt előlem.

Ki tudna tükörbe nézni ezek után itt a moldvai udvarnál?

Hívják hozzám Capote-t, Sherpe-t, Bals-t, Boldurj-t, Bour-t...

Ők mind halottak, uram.

...és Bolde-t, és Misail-t.

Azonnal jöjjenek az udvarhoz.

Személyesen akarom látni őket.

Hívják ide Ghenadie mitropolitát (ortodox)

Túl ocsmány ez a világ.

Kolostorba akarok menni és életem végéig ott maradni.

Beteg vagyok.

Úgy érzem, közeleg a vég.

Felség,

Az orvos azt tanácsolta, hogy pihenjen.

Nem tenne jót Önnek,

ha eltöltene egy kis időt a Szent Slatina-i kolostorban?

Legyen ott egy darabig...

És az ország ügyeit ki intézné?

A bojárok?

Vagy Ön?

Vagy Ön, úrnőm?

Az ország uralkodójának egészségesnek kell lennie.

És beszámíthatónak.

Rendben.

Elmegyek.

Megfogadtam, hogy vigyázok az országra

és távol tartom a tróntól a gazembereket, akik támadnák minden oldalról.

Már látom, ahogy gyülekeznek az áskálódók a sarkánál.

Alexandru vajda nincs többé!

Alexandru vajda nincs többé!

De én létezem!

Élek!

És megmentem az országot és a trónt a mesterkedőktől!

És a bírótól is!

És még tőled is.

Csendet!

Még Stefan cel Mare árnyékától is!

Még Stefan vajdáinak árnyékától is.

Hívjon orvost!

Hívja a szolgákat!

Azonnal az ágyba kell fektetnünk és eret vágni.

"Krisztus után 1568" (latin)

Moldva rémálomba zuhant.

Hol van már apám királyi udvarának szép arca?

A várost jobban elpusztítják most, mint a rettenetes háború alatt.

De ez még mindig nem a vég.

Hová fog ez még terjedni?

Addig is terjedhet, amire mi nem is gondolunk.

A trónig.

Az lehetetlen!

Lehetséges, Felség.

Alexandru vajda már nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól.

Az olasz orvos elszökött.

Mikor?

Éjjel.

A német orvos is el akar menni.

Másra van itt szükség, nem orvosra. Így mondta nekem.

És... ?

Tett bele fűszert?

Mindet beletettem, Felség.

A mitropolita elment?

Nem, Felség.

A bojárok?

A bojárok sem mentek el.

Még itt vannak.

Várakoznak.

Azt hiszik, szerzetes leszek.

Sokukat magam tettem azzá.

Érzem, hogy felmelegít.

Ettől melege lesz, Felség.

Fura szaga van.

Ez újbor a hordóból.

Friss bükk illatú.

Milyen az idő, Spătarul?

Jó, Felség.

Rügyeznek a fák.

Hamarosan szántanak

Jön a tavasz?

Jön, Felség.

Ülj le!

Felség,

Alexandru vajda meghalt.

A szolgák holtan találtak rá az ágyában.

Az ágyánál van Spătarul Petrea.

Amikor szemben állnak Moldva vajdájával,

hajtsanak fejet!

Ez a trón

nem marad gazdátlan.

Az a Bogdán ül rajta,

aki dédunokája Stefan cel Mare-nak,

unokája Bogdan-nak és Petru-nak,

fia Alexandru vajdának.

És én támogatom ebben.

Készítsenek elő minden szükségest

Moldva néhai uralkodójának temetésére.

Legyen nyugalma a föld alatt.

Legyen nyugalma a föld alatt.

Jó gondolatokkal érkezett ide.

És azt, amit elért,

jót vagy rosszat,

csak az Isten és az idő

fogja megítélni méltán.

Idővel az élet elviselhetőbb lesz a fiával.

És vele az ország is megszelídül.

Fordította: damina 2015 04 10

V É G E